Hitvitázó drámák
Hitvitázó drámák
A hatvanas évek elejétől a hetvenes esztendők közepéig-végéig a társadalmi berendezkedés beletörődő elfogadása vagy többé-kevésbé bizakodó helyeslése igen sokszor a hit kérdéseként jelent meg a magyar drámákban. A vallásos hit régi csatározásai és kompromisszumai fejezték ki az elkötelezettség stádiumait, sistergették a parázsló problémákat. Weöres Sándor az Octopus (1965) és A kétfejű fenevad (1968) lapjain is történelmi haláltáncot járatott figuráival. Szabó Magda konstruktív gondolkodását Az a szép, fényes nap (1976) című, a magyar államalapítás és a kereszténység felvételének idejébe visszapillantó drámája tükrözte.
A hitvitázó dráma jellegzetes konfliktustípusa – akár a katolikus-protestáns, vagy hívő-hitetlen viszonylatoktól elszakadva – a testvérek-konfliktus volt. Két fivér, vagy szoros vérségi kötelékben álló rokon, máskor két testi-lelki jó barát széttartó útja példázta az eszmei végletességet. Illyés Testvérek (1972) című második Dózsa-drámája adott nevet ennek az összecsapásnak. Gyurkó László brechti tézisdrámája, a Szerelmem, Elektra (1968) még korábban érzett rá az állandó ideológiai harcot követelő, szellemileg is fölfegyverkezett nőtestvér és a megbékélést hirdető Oresztész végzetes – noha szerelmi motiváltságú – diszharmóniájára. A romániai magyar drámairodalom is nemegyszer igazolta ennek az antagonisztikus drámai ellentétnek az aktualitását.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
