Nemzeti parkok Magyarországon
Nemzeti parkok Magyarországon
A természeti értékek megőrzésére, s egyben bemutatására – a látogatás lehetőségének megteremtésével – ma már számtalan nemzeti park működik szerte a világon. A legelső, a Yellowstone Nemzeti Park az Amerikai Egyesült Államokban létesült 1872-ben. Hazánkban sajnos csak e század második felében teremtődtek meg a feltételek nemzeti park létrehozására. Első nemzeti parkunkat 1973-ban a Hortobágyon létesítették. Ezt követően az eltelt majd negyedszázadban további öt nemzeti park kialakítására került sor, s a jelenleg folyó előkészülő munkák eredményeként előreláthatólag 3 új nemzeti parkkal fogunk gyarapodni. A következőkben – röviden – nemzeti parkjaink jellegzetes vonásaival ismerkedünk meg.
Hortobágyi Nemzeti Park
Első nemzeti parkunk a Tisza középső szakasza mentén, a Hortobágyon létesült. A Tisza és mellékfolyóinak áradása által formált szinte tökéletes síkság számos növény- és állatfajnak nyújt utolsó menedéket: a terület sajátos mikrodomborzata változatos élőhelyek mozaikjainak sokaságát eredményezte. A mocsaraktól, ingoványoktól a szikes pusztákon át a pusztai tölgyesekig az Alföldre jellemző szinte összes élőhely típusát fellelhetjük a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Kiemelkedően fajgazdag e térség madárvilága: néhány fajtól eltekintve az összes hazánkban előforduló madárfajt észlelték már a nemzeti park területén.
Kiskunsági Nemzeti Park
Második nemzeti parkunkat 1975-ben szintén az Alföldön alakították ki. A Duna–Tisza közének természeti értékekben leggazdagabb részeit foglalja magába. A nemzeti park nem egybefüggő, hanem hét különálló területből tevődik össze, ezért „mozaik nemzeti parknak” is nevezik. Az egyes területegységek, „mozaikok” eltérő természeti adottságokat képviselnek: mocsarak, holtágak, szikes tavak és puszták, homokbuckás területek alkotják az egyes területrészeket. A jellegzetesen alföldi élőhelytípusok közül külön említést érdemelnek a Duna–Tisza-közi homokbuckák életközösségei (pl. Bugac), amelyek olykor sivatagi-félsivatagi környezetet idéznek.
Bükki Nemzeti Park
A Kiskunsági Nemzeti Park létesítését követő évben újabb nemzeti parkkal gyarapodtunk: 1976-ban a Bükk hegység jelentős hányadát is nemzeti parkká nyilvánították. Míg az előző kettő elsősorban a pusztát, a többnyire fátlan Alföld legszebb részeit foglalja magába, a Bükki Nemzeti Park zöme hegységi terület, zárt erdőtakaró-borítással. A változatos földtani felépítés, a nagykiterjedésű karsztos területekre jellemző barlangok mellett – a domborzat változatosságának köszönhetően – rendkívül sokszínű élővilágot őrzött meg e terület. A bükkösökben, tölgyesekben, a meredek lejtők gyepeiben, a fennsíkok kaszálórétjein számos, már a Kárpátokat idéző ritka növény- és állatfaj él (lásd a Bükk hegység bemutatását).
Aggteleki Nemzeti Park
Első három nemzeti parkunk létrejöttét követően majd 10 év telik el, míg újabb nemzeti park létesítésére sor kerül. 1985-ben az addigi tájvédelmi körzetből alakítják ki az Aggteleki Nemzeti Parkot, amely a legjellegzetesebb karsztos terület hazánkban (lásd A Gömör-Tornai karszt c. tájföldrajzi részt). A karsztos formák sokasága és barlangjai méltán avatják nemzetközileg is előkelő helyen számon tartott természeti kincsünkké a vidéket. A sokak által ismert barlangok mellett a nemzeti park bővelkedik a felszínen található értékekben is: növény- és állatvilága egyaránt számos ritkaságot rejteget. A terület északi folytatását képező szlovákiai karsztterület, illetve az Aggteleki Nemzeti Park barlangjait 1995-ben a világörökség részévé nyilvánították.
Fertő-Hanság Nemzeti Park
Az 1991-ben létesült Fertő-tavi Tájvédelmi Körzet 1994-től a Hansági Tájvédelmi Körzettel kiegészülve alkotja ötödik nemzeti parkunkat. Ez az első olyan területünk, amelynek határon átnyúló részei is nemzeti parkként funkcionálnak: egyidejűleg a Fertő-tó ausztriai részén is nemzeti parkot hoztak létre Nationalpark Neusiedler See – Seewinkel néven. E nemzeti parkunk különböző jellegű tájakat fog össze: a Fertő-tó nagykiterjedésű nádasai, nyíltvizei, a part menti szikes rétek, a Hanság egykor volt mocsár- és lápvilágának maradványai mellett a Fertőmelléki-dombsor száraz tölgyesei, sztyeprétjei alkotják a park természeti értékekben gazdag területét.
Duna–Dráva Nemzeti Park
E nemzeti parkunkat 1996-ban létesítették. Részei a korábbi Gemenci és Béda-Karapancsai, valamint a Barcsi Ősborókás Tájvédelmi Körzet, kiegészülve a Dráva-mente részben eddig is védett, természeti értékekben gazdag, szinte háborítatlan területeivel. A nemzeti parkot a folyók által meghatározott, illetve befolyásolt élőhelyek változatossága teszi különlegesen értékessé. A változatosságot fokozzák, egyszersmind az értékek körét bővítik a belső-somogyi, sajátos arculatú egykori futóhomokfelszínek, amelyeknek élővilága – hasonlóan a folyóközeli-ártéri területekhez – szintén bővelkedik ritkaságokban.
A Duna-Dráva Nemzeti Park különösen gazdag vizes élőhelyekben
Tervezett nemzeti parkok
E sorok írásakor a tervek szerint (amelyeket országgyűlési határozatok is megerősítenek) a közeljövőben további három nemzeti park létesítésére kerül sor.
A Délkelet-Alföld természeti értékeinek megőrzését fogja szolgálni a Körös–Maros-vidéki Nemzeti Park. A természeti értékek – hasonlóan a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz – itt is szétszórtan, mozaikosan maradtak fenn, oltalmuk ezért is sürgető feladata a hazai természetvédelemnek. (1997 elején a park létre is jött. – A szerk. megjegyzése.)
Magyarország természetvédelmi térképe 1996-ban.
NP = Nemzeti Park
A Dunakanyar környékének eddig is védett területei (a Börzsöny és Pilis Tájvédelmi Körzet) az Ipoly völgyének természetileg értékes részeivel együtt alkotják majd a Duna–Ipoly Nemzeti Parkot.
A tervezett Balatoni Nemzeti Park Balatonakarattyától a Kis-Balatonig fogja össze a térség természeti értékeit: a már meglévő védett természetvédelmi területekből (Tihanyi, Badacsonyi, Káli-medencei, Keszthelyi és Kis-Balatoni Tájvédelmi Körzet), valamint a hozzájuk csatlakozó, újonnan védelem alá kerülő területekből alakítják ki hazánk méltán egyik legszebb térségének nemzeti parkját.
Nemzeti parkjaink (1996.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
