| NSzO 6 Magyar verzió | F szekció |
|
F | SZEKCIÓ - GÉPÉSZET; VILÁGÍTÁS; FŰTÉS; FEGYVEREK; ROBBANTÁS |
|
ERŐGÉPEK VAGY SZIVATTYÚK |
|
Megjegyzések |
|
|
A következő megjegyzések eligazítanak az osztályozási rendszer ezen részének használata során. |
|
(1) | Ebben az alszekcióban található "erőgépek" vagy "szivattyúk" elnevezésű alosztályok vagy csoportok az ezen gépek működtetésére vonatkozó eljárárásokat foglalják magukba, hacsak nincs kifejezetten más előírva. |
|
(2) | Ebben az alszekcióban a következő kifejezések az alábbi értelemben alkalmazandók: |
|
– | az "erőgép" olyan berendezés, amely valamely folyékony közeg (cseppfolyós vagy légnemű) energiáját folyamatosan mechanikai energiává alakítja át. Így ebbe a fogalomkörbe tartoznak például a dugattyús gőzgépek vagy gőzturbinák önmagukban, továbbá a belsőégésű dugattyús motorok, de nem tartoznak ide az együtemű berendezések. "Erőgép" még ezen kívül a mérőberendezések folyadékműködtetésű mozgatószerkezete is, kivéve, ha ez a rész kifejezetten csak a mérőberendezés működtetéséhez lett beépítve; |
|
– | a "szivattyú" olyan berendezés, amely mechanikai vagy más eszközökkel folyékony közegeket folyamatosan emel, mozgásban tart, összenyom vagy elszív. Így ebbe a fogalomkörbe tartoznak a fúvók vagy ventillátorok; |
|
– | a "munkagép" olyan berendezés, amely egyaránt lehet erőgép és szivattyú, de nem olyan berendezés, amely csak erőgép vagy csak szivattyú; |
|
– | "térfogat kiszorítás" az a mód, ahogyan a munkavégző folyékony közeg energiája mechanikai energiává alakul át, miközben a munkát végző folyékony közeg által valamely munkakamrában előidézett térfogatváltozások, az energiát átvivő mechanikai szervek egyenértékű elmozdulását idézik elő, amikoris a folyékony közeg dinamikus hatása kisebb jelentőségű, és megfordítva; |
|
– | "áramlástechnikai" azt a mód, ahogyan a munkavégző folyékony közeg energiája mechanikai energiává alakul át, a munkavégző folyékony közeg energiájának kinetikai energiává alakításával és megfordítva; |
|
– | "lengődugattyús gép" az olyan térfogatkiszorításos gép, amelyben az áramló közeggel érintkező, munkát átvivő szerv mozgást végez. Ez a definíció erőgépekre és szivattyúkra is vonatkozik; |
|
– | "forgódugattyús gép" az olyan térfogatkiszorításos gép, amelyben áramló közeggel érintkező, munkát átvivő szerv rögzített, vagy köralakú vagy hasonló pályán mozgó tengely körül forog. Ez a definíció erőgépekre és szivattyúkra is vonatkozik; |
|
– | "forgódugattyú" a forgódugattyús gép munkát átvivő szerve és bármilyen megfelelő alakú lehet, pl. mint egy fogaskerék; |
|
– | az "együttműködő szervek" a "lengődugattyút" vagy "forgódugattyút" és egy más szerv együttesét jelentik, pl. a munkakamra falát, amely részt vesz a hajtási vagy szivattyúzási műveletben; |
|
– | az "együttműködő szervek mozgása", mint relatív mozgás úgy értendő, hogy az egyik "együttműködő szerv" álló lehet, bár hivatkoztak a forgástengelyére vagy mindkettő mozoghat; |
|
– | a "fogak vagy fogekvivalensek" bütyköket, kiálló részeket vagy érintkező felületeket tartalmaznak; |
|
– | a "belső tengelyű" olyan, amelynek belső és külső együttműködő szerveinek forgástengelyei mindenkor a külső részeken belül maradnak, pl. ahhoz hasonló módon, ahogyan egy fogazott hajtótengely egy fogazott gyűrű belső fogaival kapcsolódik; |
|
– | "szabad dugattyú" az olyan dugattyú, melynek lökethosszát az általa hajtott szervek egyike sem szabja meg; |
|
– | "hengerek" általában a térfogatkiszorításos gépek munkakamrái, s így ez a fogalom nem korlátozódik a körkeresztmetszetű hengerekre; |
|
– | "főtengely" az a tengely, amely a dugattyú ide-oda mozgását forgómozgássá alakítja vagy megfordítva; |
|
– | "telep" (berendezés) jelenti az erőgép és az erőgép működtetéséhez szükséges járulékos eszközök összességét. Például egy gőzgép telep a gőzgépből és a gőz fejlesztéshez szükséges eszközökből áll; |
|
– | "munkavégző közeg" a szivattyú által mozgatott folyékony közeg és az erőgépet hajtó folyékony közeg. A munkavégző közeg lehet gáz halmazállapotú, azaz összenyomható, vagy cseppfolyós. Az első esetben a két halmazállapot együttesen is előfordulhat; |
|
– | "gőz" általában kondenzálható pára, "speciális pára" az, amely nem tartalmaz vízgőzt; |
|
– | az áramlástechnikai gépekre vonatkoztatott "reakciós típusú" kifejezés olyan gépekre vagy erőgépekre vonatkozik, melyekben a nyomás-sebesség átalakulás teljesen vagy részlegesen a forgórészben megy végbe; az olyan gépeket vagy erőgépeket, amelyek forgórészében semmi, vagy kismértékű a nyomás-sebesség átalakulása, "akciós típusúaknak" nevezik. |
|
(3) | Ebben az alszekcióban: |
|
– | a szakaszosan működő szelepek, a kenés, a gázáramlású hangtompítók vagy a kipufogó készülékek és a hűtés az F 01 L, F 01 M, F 01 N és F 01 P alosztályokba lettek besorolva, tekintet nélkül megállapított alkalmazásukra, kivéve, ha ezek osztályozási ismérveit alkalmazásuk sajátságosan jellemzi, amikoris a besorolás az F 01 - F 04 osztályok releváns alosztályaiba tartozik; |
|
– | a kenés, a gázáramlású hangtompítók vagy kipufogó készülékek, a gépek vagy erőgépek hűtése az F 01 M, F 01 N, F 01 P alosztályokba nyertek besorolást, kivéve a jellegzetesen gőzgépekhez tartozókat, amelyek az F 01 B alosztályba tartoznak. |
|
(4) | Ahhoz, hogy ezt az alszekciót helyesen értelmezve alkalmazzuk, alapvetően tudni kell, hogy az alszekció vázát alkotó F 01 B, F 01 C, F 01 D, F 03 B és F 04 B, F 04 C, F 04 D alosztályok a következőket ölelik fel: |
|
– | a kidolgozásukban rejlő alapelvet; |
|
– | a szükséges osztályozási jellemzőket, és |
|
– | egymást kiegészítő tulajdonságaikat. |
|
(i) | Alapelv |
|
Ez főleg a fent felsorolt alosztályokra vonatkozik. Az egyéb alosztályokat, nevezetesen az F 02 osztályba tartozókat, amelyek jobban meghatározott anyaggal foglalkoznak, itt nem vesszük figyelembe. |
|
Minden egyes alosztály alapjában a berendezések egy-egy csoportjával (erőgépek vagy szivattyúk) foglalkozik, de tágabb értelemben magába foglalja az ilyen"gépeket" is. Így két különböző tárgykör, melyek közül az egyik általánosabb jellegű, mint a másik, ugyanazon az alosztályba tartozik. |
|
Az F 01 B, F 03 B, F 04 B alosztályoknak azon a két tárgykörön kívül, amellyel foglalkoznak, más alosztályok vonatkozásában további általános jellegük is van, a gépcsoportokon belüli különböző fajtájú berendezéseket illetően. |
|
Ez az általánosítás vonatkozik azonkívül arra a két tárgykörre is, amellyel foglalkozik, anélkül, hogy ezek mindig ugyanazon alosztályokhoz kapcsolódnának. |
|
Ilyenformában az F 03 B a "gépekkel" foglakozó részében úgy tekintendő, mintha az F 04 B, F 04 C -re vonatkozó általános osztály lenne, az "erőgépekkel" foglalkozó részben pedig, mintha az F 03 C -re vonatkozó általános rész lenne. |
|
(ii) | Jellemzők |
|
Az alosztály alapvető osztályozási jellemzőjét a berendezések csoportjai képezik, amelyekből három lehetséges: |
|
Munkagépek; erőgépek; szivattyúk. |
|
Amint azt már említettük, az "munkagépek" mindig kapcsolódnak a másik két csoporthoz. Ezek a főcsoportok a berendezések általános működési elvei szerint tovább osztódnak: |
|
Térfogatkiszorításos; áramlástechnikai gépek. |
|
A térfogatkiszorításos berendezések tovább osztódnak működési elvük kivitelezési módozatai szerint, azaz berendezésfajták szerint: |
|
Egyszerű alternáló dugattyús; forgó vagy oszcilláló dugattyús; egyéb berendezés. |
|
További osztályozási jellemző a munkavégző közeg, mely szerint háromféle berendezés lehetséges: |
|
Cseppfolyós és rugalmas folyékony közeggel; rugalmas folyékony közeggel; cseppfolyós folyékony közeggel. |
|
(iii) | Egymást kiegészítő tulajdonságok |
|
Ez a fent említett alosztálypároknak a jellemzők szerinti kapcsolataiban rejlik, tekintettel a berendezés vagy a munkaközeg fajtájára. |
|
A különböző elvekkel, jellemzőkkel és az egymást kiegészítő tulajdonságokkal foglalkozó alosztályokat az alábbi táblázat foglalja össze: |
|
Kind of displacement Working fluid Relations A térfogatkiszorítás Munkaközeg Az általánosítással fajtája való kapcsolata térfogatkiszorításos nem a térfogatkiszorítás térfogat- fajtája szerint forgó kiszorításos alterná- vagy ló rezgő folyékony és rugalmas rugalmas dugattyú dugattyú más közeg közeg folyadék |
|
MUNKAGÉPEK x x x x F 01 B x x x F 01 C x x x F 01 D x x F 03 B x x x F 04 B x x F 04 C |
|
ERŐGÉPEK x x x x F 01 B x x x F 01 C x x x F 01 D x x F 03 B x x x x F 03 C |
|
|
A táblázatból látható, hogy |
|
– | Az egy adott csoportban levő azonos fajtájú berendezésekhez a "munkaközeg" jellege az alábbiakat rendeli hozzá: |
|
F 01 B és F 04 B F 01 C és F 04 C Munkagépek F 01 D és F 03 B |
|
|
– | Azonos fajta munkaközeghez a "berendezés" jellemző az általánosításra vonatkozó meggondolásokkal azonos módon rendeli hozzá az alosztályokat. |
|
MUNKAGÉPEK VAGY ERŐGÉPEK ÁLTALÁBAN (belső égésű motorok F 02; munkagépek folyadékokhoz F 03, F 04) |
|
BELSŐ ÉGÉSŰ ERŐGÉPEK (periodikusan működő szelepek, kenés, kipufogókészülékek vagy hangtompítók erőgépekhez F 01) |
|
MUNKAGÉPEK VAGY ERŐGÉPEK FOLYADÉKOKHOZ (folyadékokhoz és elasztikus folyékony közegekhez F 01; térfogatkiszorításos munkagépek folyadékokhoz F 04) |
|
TÉRFOGATKISZORÍTÁSOS MUNKAGÉPEK FOLYADÉKOKHOZ; MUNKAGÉPEK (KÜLÖNÖSEN SZIVATTYÚK) |
|
GÉPÉSZET ÁLTALÁBAN |
|
FOLYÉKONY NYOMÓKÖZEGGEL MŰKÖDTETETT ÁLLÍTÓSZERVEK; HIDRAULIKA VAGY PNEUMATIKA ÁLTALÁBAN |
|
GÉPELEMEK ÉS -EGYSÉGEK; ÁLTALÁNOS RENDSZABÁLYOK GÉPEK VAGY BERENDEZÉSEK RENDELTETÉSSZERŰ MŰKÖDTETÉSÉRE; HŐSZIGETELÉS ÁLTALÁBAN |
|
GÁZOK VAGY FOLYADÉKOK TÁROLÁSA VAGY ELOSZTÁSA (vízellátás E 03 B) |
|
VILÁGÍTÁS; FŰTÉS |
|
VILÁGÍTÁS (elektromos szempontok és elemek H szekcióban, pl. elektromos fényforrások H 01 J, H 01 K, H 05 B) |
|
GŐZFEJLESZTÉS (kémiai vagy fizikai berendezések gázok fejlesztésére B 01 J; kémiai gázfejlesztés, pl. nyomás alatt, C szekció; égéstermékek vagy visszamaradt anyagok eltávolítása, pl. csövek, kazánok égéssel szennyeződött felületeinek tisztítása F 23 J; nagynyomású vagy nagysebességű égéstermékek fejlesztése F 23 R; nem gőzfejlesztésre szolgáló vízmelegítők F 24 H, F 28; hőátadó vezetékek, pl. kazán vízcsövek belső és külső felületeinek tisztítása F 28 G) [4] |
|
TÜZELŐBERENDEZÉSEK; TÜZELÉSI ELJÁRÁSOK |
|
FŰTÉS; TŰZHELYEK; SZELLŐZÉS (növények védelme fűtéssel kertekben, gyümölcsösökben vagy erdőkben A 01 G 13/06; sütőkemencék és berendezések A 21 B; főző eszközök a tűzhelyek kivételével A 47 J; kovácsolás B 21 J, B 21 K a speciálisan járművekhez adaptált eszközöket lásd a B 60 - B 64 megfelelő alosztályaiban; tüzelőberendezések általában F 23; szárítás F 26 B; kemencék általában F 27; elektromos fűtőelemek vagy elrendezések H 05 B) |
|
FAGYASZTÁS VAGY HŰTÉS; KOMBINÁLT FŰTŐ- ÉS FAGYASZTÓRENDSZEREK; HŐSZIVATTYÚ RENDSZEREK; JÉGGYÁRTÁS VAGY JÉGTÁROLÁS; GÁZOK CSEPPFOLYÓSÍTÁSA ÉS MEGSZILÁRDÍTÁSA |
|
SZÁRÍTÁS |
|
KEMENCÉK; ÉGETŐ- ÉS SZÁRÍTÓKEMENCÉK; KOHÓK; RETORTÁK (azokat a berendezéseket, amelyek egyetlen másik osztály által átfogott célra vannak különlegesen adaptálva, és abban az osztályban vannak specifikusan megemlítve lásd a szóban forgó osztályokban, pl. sütőkemencék A 21 B, üvegolvasztó kemencék C 03 B, kokszoló vagy gázgyártó berendezések C 10 B, C 10 J, szénhidrogének krakkolására szolgáló berendezések C 10 G, nagyolvasztók C 21 B, acélgyártó konverterek C 21 C, fém hőkezelésre szolgáló kemencék C 21 D; kemencék fémek elektrosalakos vagy íves átolvasztására C 22 B 9/00; zománcozó kemencék C 23 D; tüzelőberendezések F 23; elektromos fűtés H 05 B) [4] |
|
HŐCSERE ÁLTALÁBAN (hőcserélők elrendezése vagy felszerelése a légkondicionálásban, légnedvesítésben vagy szellőztetésben F 24 F 13/30) |
|
FEGYVEREK; ROBBANTÁS |
|
FEGYVEREK |
|
LŐSZER; ROBBANTÁS |
| ^ |