NSzO 7 Magyar verzió  F szekció
F SZEKCIÓ – GÉPÉSZET; VILÁGÍTÁS; FŰTÉS; FEGYVEREK; ROBBANTÁS
ERŐGÉPEK VAGY SZIVATTYÚK
Megjegyzések

Útmutató az alszekció (F01 - F04 osztályok) használatához

A következő megjegyzések eligazítanak az osztályozási rendszer ezen részének használata során.

(1)

Ebben az alszekcióban található "erőgépek" vagy "szivattyúk" elnevezésű alosztályok vagy csoportok az ezen gépek működtetésére vonatkozó eljárárásokat foglalják magukba, hacsak nincs kifejezetten más előírva.

(2)

Ebben az alszekcióban a következő kifejezések az alábbi értelemben alkalmazandók:

–

az "erőgép" olyan berendezés, amely valamely folyékony közeg (cseppfolyós vagy légnemű) energiáját folyamatosan mechanikai energiává alakítja át. Így ebbe a fogalomkörbe tartoznak például a dugattyús gőzgépek vagy gőzturbinák önmagukban, továbbá a belsőégésű dugattyús motorok, de nem tartoznak ide az együtemű berendezések. "Erőgép" még ezen kívül a mérőberendezések folyadékműködtetésű mozgatószerkezete is, kivéve, ha ez a rész kifejezetten csak a mérőberendezés működtetéséhez lett beépítve;

–

a "szivattyú" olyan berendezés, amely mechanikai vagy más eszközökkel folyékony közegeket folyamatosan emel, mozgásban tart, összenyom vagy elszív. Így ebbe a fogalomkörbe tartoznak a fúvók vagy ventillátorok;

–

a "munkagép" olyan berendezés, amely egyaránt lehet erőgép és szivattyú, de nem olyan berendezés, amely csak erőgép vagy csak szivattyú;

–

"térfogat kiszorítás" az a mód, ahogyan a munkavégző folyékony közeg energiája mechanikai energiává alakul át, miközben a munkát végző folyékony közeg által valamely munkakamrában előidézett térfogatváltozások, az energiát átvivő mechanikai szervek egyenértékű elmozdulását idézik elő, amikoris a folyékony közeg dinamikus hatása kisebb jelentőségű, és megfordítva;

–

"áramlástechnikai" azt a mód, ahogyan a munkavégző folyékony közeg energiája mechanikai energiává alakul át, a munkavégző folyékony közeg energiájának kinetikai energiává alakításával és megfordítva;

–

"lengődugattyús gép" az olyan térfogatkiszorításos gép, amelyben az áramló közeggel érintkező, munkát átvivő szerv mozgást végez. Ez a definíció erőgépekre és szivattyúkra is vonatkozik;

–

"forgódugattyús gép" az olyan térfogatkiszorításos gép, amelyben áramló közeggel érintkező, munkát átvivő szerv rögzített, vagy köralakú vagy hasonló pályán mozgó tengely körül forog. Ez a definíció erőgépekre és szivattyúkra is vonatkozik;

–

"forgódugattyú" a forgódugattyús gép munkát átvivő szerve és bármilyen megfelelő alakú lehet, pl. mint egy fogaskerék;

–

az "együttműködő szervek" a "lengődugattyút" vagy "forgódugattyút" és egy más szerv együttesét jelentik, pl. a munkakamra falát, amely részt vesz a hajtási vagy szivattyúzási műveletben;

–

az "együttműködő szervek mozgása", mint relatív mozgás úgy értendő, hogy az egyik "együttműködő szerv" álló lehet, bár hivatkoztak a forgástengelyére vagy mindkettő mozoghat;

–

a "fogak vagy fogekvivalensek" bütyköket, kiálló részeket vagy érintkező felületeket tartalmaznak;

–

a "belső tengelyű" olyan, amelynek belső és külső együttműködő szerveinek forgástengelyei mindenkor a külső részeken belül maradnak, pl. ahhoz hasonló módon, ahogyan egy fogazott hajtótengely egy fogazott gyűrű belső fogaival kapcsolódik;

–

"szabad dugattyú" az olyan dugattyú, melynek lökethosszát az általa hajtott szervek egyike sem szabja meg;

–

"hengerek" általában a térfogatkiszorításos gépek munkakamrái, s így ez a fogalom nem korlátozódik a körkeresztmetszetű hengerekre;

–

"főtengely" az a tengely, amely a dugattyú ide-oda mozgását forgómozgássá alakítja vagy megfordítva;

–

"telep" (berendezés) jelenti az erőgép és az erőgép működtetéséhez szükséges járulékos eszközök összességét. Például egy gőzgép telep a gőzgépből és a gőz fejlesztéshez szükséges eszközökből áll;

–

"munkavégző közeg" a szivattyú által mozgatott folyékony közeg és az erőgépet hajtó folyékony közeg. A munkavégző közeg lehet gáz halmazállapotú, azaz összenyomható, vagy cseppfolyós. Az első esetben a két halmazállapot együttesen is előfordulhat;

–

"gőz" általában kondenzálható pára, "speciális pára" az, amely nem tartalmaz vízgőzt;

–

az áramlástechnikai gépekre vonatkoztatott "reakciós típusú" kifejezés olyan gépekre vagy erőgépekre vonatkozik, melyekben a nyomás-sebesség átalakulás teljesen vagy részlegesen a forgórészben megy végbe; az olyan gépeket vagy erőgépeket, amelyek forgórészében semmi, vagy kismértékű a nyomás-sebesség átalakulása, "akciós típusúaknak" nevezik.

(3)

Ebben az alszekcióban:

–

a szakaszosan működő szelepek, a kenés, a gázáramlású hangtompítók vagy a kipufogó készülékek és a hűtés az F01L, F01M, F01N és F01P alosztályokba lettek besorolva, tekintet nélkül megállapított alkalmazásukra, kivéve, ha ezek osztályozási ismérveit alkalmazásuk sajátságosan jellemzi, amikoris a besorolás az F01 - F04 osztályok releváns alosztályaiba tartozik;

–

a kenés, a gázáramlású hangtompítók vagy kipufogó készülékek, a gépek vagy erőgépek hűtése az F01M, F01N, F01P alosztályokba nyertek besorolást, kivéve a jellegzetesen gőzgépekhez tartozókat, amelyek az F01B alosztályba tartoznak.

(4)

Ahhoz, hogy ezt az alszekciót helyesen értelmezve alkalmazzuk, alapvetően tudni kell, hogy az alszekció vázát alkotó F01B, F01C, F01D, F03B és F04B, F04C, F04D alosztályok a következőket ölelik fel:

–

a kidolgozásukban rejlő alapelvet;

–

a szükséges osztályozási jellemzőket, és

–

egymást kiegészítő tulajdonságaikat.

(i)

Alapelv

Ez főleg a fent felsorolt alosztályokra vonatkozik. Az egyéb alosztályokat, nevezetesen az F02 osztályba tartozókat, amelyek jobban meghatározott anyaggal foglalkoznak, itt nem vesszük figyelembe.

Minden egyes alosztály alapjában a berendezések egy-egy csoportjával (erőgépek vagy szivattyúk) foglalkozik, de tágabb értelemben magába foglalja az ilyen"gépeket" is. Így két különböző tárgykör, melyek közül az egyik általánosabb jellegű, mint a másik, ugyanazon az alosztályba tartozik.

Az F01B, F03B, F04B alosztályoknak azon a két tárgykörön kívül, amellyel foglalkoznak, más alosztályok vonatkozásában további általános jellegük is van, a gépcsoportokon belüli különböző fajtájú berendezéseket illetően.

Ez az általánosítás vonatkozik azonkívül arra a két tárgykörre is, amellyel foglalkozik, anélkül, hogy ezek mindig ugyanazon alosztályokhoz kapcsolódnának.

Ilyenformában az F03B a "gépekkel" foglakozó részében úgy tekintendő, mintha az F04B, F04C -re vonatkozó általános osztály lenne, az "erőgépekkel" foglalkozó részben pedig, mintha az F03C -re vonatkozó általános rész lenne.

(ii)

Jellemzők

Az alosztály alapvető osztályozási jellemzőjét a berendezések csoportjai képezik, amelyekből három lehetséges:

Munkagépek; erőgépek; szivattyúk.

Amint azt már említettük, az "munkagépek" mindig kapcsolódnak a másik két csoporthoz. Ezek a főcsoportok a berendezések általános működési elvei szerint tovább osztódnak:

Térfogatkiszorításos; áramlástechnikai gépek.

A térfogatkiszorításos berendezések tovább osztódnak működési elvük kivitelezési módozatai szerint, azaz berendezésfajták szerint:

Egyszerű alternáló dugattyús; forgó vagy oszcilláló dugattyús; egyéb berendezés.

További osztályozási jellemző a munkavégző közeg, mely szerint háromféle berendezés lehetséges:

Cseppfolyós és rugalmas folyékony közeggel; rugalmas folyékony közeggel; cseppfolyós folyékony közeggel.

(iii)

Egymást kiegészítő tulajdonságok

Ez a fent említett alosztálypároknak a jellemzők szerinti kapcsolataiban rejlik, tekintettel a berendezés vagy a munkaközeg fajtájára.

A különböző elvekkel, jellemzőkkel és az egymást kiegészítő tulajdonságokkal foglalkozó alosztályokat az alábbi táblázat foglalja össze:

Működési elv Munkavégző közeg Általános

kapcsolatok

térfogatkiszorításos nem térfogat a térfogatkiszorítás

kiszorításos fajtája

forgó nem szerint

alternáló vagy folyékony

rezgő és

dugattyú rugalmas rugalmas

más közeg közeg folyadék

MUNKAGÉPEK

x x x x F01B

x x x F01C

x x x F01D

x x F03B

x x x F04B

x x F04C

ERŐGÉPEK

x x x x F01B

x x x F01C

x x x F01D

x x F03B

x x x x F03C

SZIVATTYÚK

x x x x x F04B

x x x x F04C

x x x x F04D

A táblázatból látható, hogy

–

Az egy adott csoportban levő azonos fajtájú berendezésekhez a "munkaközeg" jellege az alábbiakat rendeli hozzá:

F01B és F04B

F01C és F04C Munkagépek

F01D és F03B

F01B és F03C

F01C és F03C Erőgépek

F01D és F03B

–

Azonos fajta munkaközeghez a "berendezés" jellemző az általánosításra vonatkozó meggondolásokkal azonos módon rendeli hozzá az alosztályokat.

F 01

MUNKAGÉPEK VAGY ERŐGÉPEK ÁLTALÁBAN (belső égésű motorok F02; munkagépek folyadékokhoz F03, F04); ERŐGÉPBERENDEZÉSEK ÁLTALÁBAN; GŐZGÉPEK

F 02

BELSŐ ÉGÉSŰ ERŐGÉPEK (periodikusan működő szelepek, kenés, kipufogókészülékek vagy hangtompítók erőgépekhez F01); FORRÓ GÁZZAL VAGY ÉGÉSTERMÉKEKKEL MŰKÖDŐ ERŐGÉP-BERENDEZÉSEK

F 03

MUNKAGÉPEK VAGY ERŐGÉPEK FOLYADÉKOKHOZ (folyadékokhoz és elasztikus folyékony közegekhez F01; térfogat-kiszorításos munkagépek folyadékokhoz F04); SZÉL-, RUGÓ-, SÚLY- VAGY EGYÉB MOTOROK, MECHANIKAI ENERGIA VAGY REAKTÍV SUGÁRLÖKÉS ELŐÁLLÍTÁSA, AMENNYIBEN MÁSUTT NEM SZEREPEL

F 04

TÉRFOGAT-KISZORÍTÁSOS MUNKAGÉPEK FOLYADÉKOKHOZ; MUNKAGÉPEK (KÜLÖNÖSEN SZIVATTYÚK) FOLYADÉKOKHOZ VAGY GÁZOKHOZ, GŐZÖKHÖZ (hordozható tűzoltó készülékek kézi működtetésű szivattyúkkal A62C 11/00; motoros hajtású szivattyúkkal A62C 25/00; belső égésű erőgépek töltése vagy öblítése pumpákkal F02B; tüzelőanyag-befecskendező pumpák erőgépekhez F02M; ionszivattyúk H01J 41/12; elektrodinamikus szivattyúk H02K 44/02)
GÉPÉSZET ÁLTALÁBAN

F 15

FOLYÉKONY NYOMÓKÖZEGGEL MŰKÖDTETETT ÁLLÍTÓSZERVEK; HIDRAULIKA VAGY PNEUMATIKA ÁLTALÁBAN

F 16

GÉPELEMEK ÉS -EGYSÉGEK; ÁLTALÁNOS RENDSZABÁLYOK GÉPEK VAGY BERENDEZÉSEK RENDELTETÉSSZERŰ MŰKÖDTETÉSÉRE; HŐSZIGETELÉS ÁLTALÁBAN

F 17

GÁZOK VAGY FOLYADÉKOK TÁROLÁSA VAGY ELOSZTÁSA (vízellátás E03B)
VILÁGÍTÁS; FŰTÉS

F 21

VILÁGÍTÁS (elektromos szempontok és elemek a H szekcióban, pl. elektromos fényforrások H01J, H01K, H05B)

F 22

GŐZFEJLESZTÉS (kémiai vagy fizikai berendezések gázok fejlesztésére B01J; kémiai gázfejlesztés, pl. nyomás alatt, C szekció; égéstermékek vagy visszamaradt anyagok eltávolítása, pl. csövek, kazánok égéssel szennyeződött felületeinek tisztítása F23J; nagynyomású vagy nagysebességű égéstermékek fejlesztése F23R; nem gőzfejlesztésre szolgáló vízmelegítők F24H, F28; hőátadó vezetékek, pl. kazán- vízcsövek belső és külső felületeinek tisztítása F28G)

F 23

TÜZELŐBERENDEZÉSEK; TÜZELÉSI ELJÁRÁSOK

F 24

FŰTÉS; TŰZHELYEK; SZELLŐZÉS (növények védelme fűtéssel kertekben, gyümölcsösökben vagy erdőkben A01G 13/06; sütőkemencék és berendezések A21B; főzőeszközök a tűzhelyek kivételével A47J; kovácsolás B21J, B21K a speciálisan járművekhez adaptált eszközöket lásd a B60 - B64 megfelelő alosztályaiban; tüzelőberendezések általában F23; szárítás F26B; kemencék általában F27; elektromos fűtőelemek vagy elrendezések H05B)

F 25

FAGYASZTÁS VAGY HŰTÉS; KOMBINÁLT FŰTŐ- ÉS FAGYASZTÓRENDSZEREK; HŐSZIVATTYÚRENDSZEREK; JÉGGYÁRTÁS VAGY JÉGTÁROLÁS; GÁZOK CSEPPFOLYÓSÍTÁSA ÉS MEGSZILÁRDÍTÁSA

F 26

SZÁRÍTÁS

F 27

KEMENCÉK; ÉGETŐ- ÉS SZÁRÍTÓKEMENCÉK; KOHÓK; RETORTÁK (azokat a berendezéseket, amelyek egyetlen másik osztály által átfogott célra vannak különlegesen adaptálva, és abban az osztályban vannak specifikusan megemlítve lásd a szóban forgó osztályokban, pl. sütőkemencék A21B, üvegolvasztó kemencék C03B, kokszoló vagy gázgyártó berendezések C10B, C10J, szénhidrogének krakkolására szolgáló berendezések C10G, nagyolvasztók C21B, acélgyártó konverterek C21C, fém hőkezelésre szolgáló kemencék C21D; kemencék fémek elektrosalakos vagy íves átolvasztására C22B 9/00; zománcozó kemencék C23D; tüzelőberendezések F23; elektromos fűtés H05B) [4]

F 28

HŐCSERE ÁLTALÁBAN (hőátadó, hőcserélő vagy hőtároló anyagok C09K 5/00; hőcserélők elrendezése vagy felszerelése a légkondicionálásban, légnedvesítésben vagy szellőztetésben F24F 13/30)
FEGYVEREK; ROBBANTÁS

F 41

FEGYVEREK

F 42

LŐSZER; ROBBANTÁS
 ^