97. A FRANCIÁK ÉS A SÁRGA VESZEDELEM
97. A FRANCIÁK ÉS A SÁRGA VESZEDELEM
A sárga veszedelem kérdését ki nem adja kezéből a francia közvélemény. A franciák érzik, hogy az ő rajongó oroszbarátságuk mentségre szorul, azért szélesítik ki a sárga veszedelem problémáját. Franciaország szeretné elhitetni a világgal, hogy Oroszország a szélső keleten a nyugati civilizáció védelmezője, mert az orosz–japáni háború voltaképpen megnyitója volna egy nagy világdrámának, melyben a sárga faj rá fog törni a fehér fajra, Ázsia Európára, a barbárság a civilizációra.
A sárga veszedelem alighanem valóságos veszedelem, de szinte komikus volna cáfolgatni, mennyire nincs köze az orosz–japán háborúnak a sárga veszedelemhez, s mennyire lehetetlen Oroszországot a nyugati kultúra önfeláldozó lovagjának feltüntetni. Hanem azért igen előkelő gondolkozók szólaltak meg e kérdésben, sőt magát Tolsztojt is szerették volna a maguk pártjára hódítani a franciák. De Tolsztoj nem állott médiumnak. Azután Renanról akarták kisütni, hogy Japánország haladását a sárga faj ellenséges készülődése tünetének vallotta.
Legújabban Fouillée Alfrédet, az ismert francia filozófust kérdezte meg egy újságíró. A filozófus azt mondotta, hogy ő is hisz a sárga veszedelemben. És bár az orosz autokrácia nyilván mély és alantas állapot a japán parlamentarizmus mellett, az oroszok mégis csak közelebb állanak hozzánk, nyugathoz, tudományukkal, irodalmukkal és művészetükkel. De a mai háború egyszerű érdekháború, semmi köze a jövőbeli óriási faji és vallási konfliktushoz.
Budapesti Hírlap 1904. április 12.
