Babonák.
Babonák.
Ma már nem nagyon babonásak ezek sem, bár az öregje, a régibb nemzedék, tele volt minden tettében babonasággal. Most már csak egyes családok őrzik erősen régi babonás szokásaikat, épen úgy, mint a vallásosakat. Vannak azonban olyan általános babonáik, a melyeket nem felejtenek. Igy napszállat után nem adnak ki semmit a házból, hogy azzal a szerencsét is ki ne adják: a kiadott dolog után a többi javak is elmennek. (Bácsújfalu.)
Elterjedt a babona a kuruzslás. Pénteken új munkába nem kezdenek. Húsvéttől Úrnapig minden csütörtökön ünnepelnek, mert e napon a munka 367kárára fordúl az embernek. (Ópalánka.) A megígézésben hisznek s ez ellen vén asszonyok javasolnak, mint a sváboknál (Dunacséb, Szilbács.) Hiszik, hogy éjfélkor kisértetek járnak s az ember ezeknek mindíg ki van szolgáltatva, mert azok korlátlanúl tehetnek vele jót vagy rosszat. (Dunagálos.) Szentestén temérdek a babona; hogy a rossz szellemek a jószágnak ne árthassanak, az istállók és ólak ajtófélfáit három fokhagymából csinált kereszttel bedörzsölik. Karácsonykor az istállókat nem takarítják s erősen vallják, hogy karácsony éjtszakáján az állatok beszélgetnek egymással; de ezt az embernek nem szabad meghallania, mert szörnyet halna. Karácsony két napján a szobában szalma van a földre szórva. (Szilbács.) Fejfájásnak az az oka, kivált gyereknél, hogy valaki szemmel megverte. Zsarátnokot dobnak vízbe s ezzel a szenes vízzel mossa meg magát a beteg. Bizonyos kiütéseket a megfelelő szólással, imával, ráolvasással gyógyítanak.
