A megyei törvényszékek.
A megyei törvényszékek.
Már III. Béla király uralkodása alatt kikiáltott gyűléseken jelentek meg a nemesek, hol az új törvények kihirdettettek és a bűnperekben, valamint a birtokügyekben tanúvallatások tartattak. De a mai vármegye tulajdonképeni alapját IV. Béla rakta le. Alatta veszik kezdetöket a megyei törvényszékek. Az 1267 : VIII. törvényczikk, mintegy képviseleti alapra akarja fektetni az országgyűlést, és alkalmat ád a nemességnek, hogy gyűlésein közérdekű kérdésekkel foglalkozzék.
IV. László király több ízben tartott Váradon gyűléseket, más vármegyék nemességével egyetemben.
Így jelesül 1279. febr. havában Bihar, Szolnok, Szatmár, Békés, Zaránd, Kraszna és Szabolcs vármegyék rendeit Váradra, generalis congregatióra hívta egybe. E gyűlés, – többek között – a hűtlenségbe esett Kanyi Tamás felett is bíráskodott. (Wenzel, XII., 250–53.)
Lóránt erdélyi vajda és Bertalan váradi püspök 1284-ben egy vámhely jogosítványa iránti ügyben Püspökiben, a vármegye összes nemeseivel együtt határoznak.
IV. László és III. Endre királyok ezenkívül még 1290-ben és 1294-ben több vármegye nemességével egyetemben gyűléseztek Váradon, hol igazságot szolgáltattak, sőt IV. László 1282-ben Biharban kelt levelével szabadságot ád Tarkövi Rikolfnak, hogy a Tarkő körül elfogott rablók fölött, a megye egyik szolgabírája, vagy a szomszéd város egyik polgára közbejöttével itélkezhessen. (Hazai okmt. VIII., 219.)
III. Endre király 1298-ban mindenkire kiterjesztette a vármegye joghatóságát, miáltal hatalma a vármegye területén belül lakó jobbágyokra és nemesekre egyaránt kiterjed.
A várispán udvarbírájából az alispáni tisztség fejlődik; a XIII. század utolsó szakában már választott tisztviselők intézik a vármegye ügyeit.
