Arany László–Bihari Péter.
365Arany László–Bihari Péter.
Arany László, Arany János fia, a magyar tudományos akadémia s a Kisfaludy-társaság tagja, a magyar földhitelintézet igazgatója, jogtudor és ügyvéd, 1844. márczius 24-én, Nagy-Szalontán született. 1887–1892-ig országgyűlési képviselő volt. Irodalmi munkásságát apja felügyelete alatt kezdte meg s a Koszorúban közölte tanulmányait, birálatait, azonkivűl eredeti és fordított verseket és elbeszéléseket. Először Eredeti népmesék czímű mesegyűjteményével tünt fel. Kemény Zsigmond szerkesztése idején dolgozott a Pesti Naplóban, majd a Budapesti Közlönynek s a Budapesti Szemlének lett állandó munkatársa. Szépen indult költői pályája azonban a 70-es évek közepén megszakadt. A javakorban levő férfiút nehéz búkór lepte meg s a legnagyobb magyar epikus egyetlen fisarjadéka gyermektelenül halt el.
Munkái: Eredeti népmesék. (1862). A két veronai ifjú. (1865). Tévedések játéka. (1866). A tudósnők. (1869). Sok hűhő semmiért. (1871). A délibábok hőse. (1873). A magyar politikaii költészetről. (1874). Bérczy Károly emlékezete. (1876). Szerkesztette Gyulai Pállal együtt a Kisfaludy-társaság újabb Magyar Népköltési Gyűjteményét is.
Balogh Ferencz theologiai tanár a debreczeni ev. ref. főiskolában, szül. 1836. márczius 28-án Nagyváradon. A debreczeni kollégiumnál öt évig működött. Két ízben volt a magyar ref. egyház követe az egyetemes presbyteri nagygyűlésen.
Munkái: Melius Péter hatása. (1866). Keresztyén egyháztörténelem. (1872–90.) A magyar prot. egyháztörténelem részletei a reformáczió korától jelenig. (1872). Tájékozó pontok a theologia terén. (1877). Hitnézetek történelme. (1878). Kálvin János, az újkori szabadság alapítója. (1878). A magyar protestáns egyháztörténet irodalma. (1379). Vasárnapügy külföldön és hazánkban. (1881). Egyházi tanulmányút franczia földön. (1891).
Barlanghy Adorján Vincze premontrei r. kanonok és főgimnáziumi tanár, született 1841. Nagyváradon. Értekezést írt a Religióba (1861). Ő alapította Nagyváradon 1875. július 1-én a Természettudományi Szemlét, melynek rövid ideig szerkesztője volt. Meghalt Kassán, 1882 november 28.
Báthory Romancsik Mihály, szinházi titkár, született 1853. november 27. Nagyváradon. Léván halt meg 1888. január 19.
Munkái: Elbeszélések, rajzok és kalandok a magyar színészéletből és a társadalom köréből. (1883). Emlék és színműtár. (1883). Kéziratban maradt szinművei: Az álorvos, vigj. A sorsűldözött és a száműzött leánya, drámák (1874). A falu legszebb leánya, népszinmű. Szerkesztette a „Szini Lapokat” és a „Szinészeti Közlönyt.” (1879.)
Beőthy Ákos (bessenyői) országgyűlési képviselő, született 1838. Marján. A jogot a pesti egyetemen végezte. 1861-ben Bihar-megye aljegyzője lett, 1872-től kezdve a képviselőház tagja; utoljára Kassa városát képviselte nemzeti-párti programmal. Angolországban jó ideig tanulmányozta a politikai és társadalmi életet, de a külföld más pontján is gyakran megfordult. Értekezései a Budapesti Szemlében és a politikai napilapokban jelentek meg. Terjedelmes politikai tanulmányt írt a Magyar Államiság fejlődése czímmel, a mely államférfiúi mély belátásról tesz bizonyságot.
Beőthy Leó (bessenyői) miniszteri osztálytanácsos; az országos statisztikai hivatal aligazgatója, a m. tud. akadémia levelező tagja, született 1839. Nagyváradon. Beszélyeket és novellákat irt a Hölgyfutárba, majd meg idegenből ültetetett át nyelvünkbe kiválóbb regényeket: Utazás a föld középpontja felé (Verne.). Egy jegyző orra (About Edmund). Természet ellen. (Ráchel). Tragédiát is írt Piso czimmel, de ezt megsemmisítette. Sok becses nemzetgazdasági czikket írt a Honba, a Magyar Gazdába és a Budapesti Szemlébe.
Önálló munkái: Magyar- ország áruforgalma. (1868). Magyarország bányászata. (1872). Juda, Izrael és Árám. (1874). A bankügy elmélete. (1875). Magyarország statisztikája. (1876). Nemzetlét. (1876). A társadalom keletkezéséről. (1878). Magyarország vasútai. (1879). A társadalmi fejlődés kezdetei. (1882).
Bihari Mór ügyvéd Budapesten; született 1860. április 25. Ér-Keserűn. Tarnóczi álnév alatt verseket irt a szépirodalmi lapokba.
Munkái: Cicero élet- és jellemrajza. (1879). A czukoradó története Magyarországon. (1883). Azonkívül bűntető-jogi fejtegetéseket írt a jogi szaklapokba.
Bihari Péter bölcselettudor, ev. ref. főiskolai tanár Budapesten, született 1840. február 5. Zsadányban. Meghalt 1888. november 28-án.
Munkái: Rövid nevelés és oktatástan. (1872). A philosophiai tudományok encyklopediája; az iskolai nevelés elmélete és gyakorlata. (1876). Általános hazai és művelődés-történet. (1884). Embertan. (1885). Iskolai és házi neveléstan. (1885). Egyetemes és részleges aeszthetika. (1885). Iskolai szervezettan. (1885). Tiszta gondolkodástan vagy logika (1886). Bölcsészettörténet. (1886). Szerkesztette Saztmárt a Szamos czímű hetilapot.
Kerti ház Tisza Kálmán geszti parkjában, hol Arany János számos költeményét írta.
Saját felvételünk.
