Csató Pál–Dolinay Gyula.
Csató Pál–Dolinay Gyula.
Csató Pál (csatószegi), a magy. tud. akadémia levelező és a Kisfaludy-társaság rendes tagja. Született 1804. január 7., Sarkadon. Helmeczyvel a Jelenkort szerkesztette, majd Munkácsy mellett működött a Rajzolatoknál. Az első magyar drámabíráló bizottság jegyzőjévé választotta. 1837-ben Pozsonyba ment segédszerkesztőnek Orosz Hírnökéhez. Az 1839-iki Pozsonyba hírdetett országgyűlésen mint a távollevők egyik követe vett részt. Meghalt ugyanott 1841. február 15-én.
Munkái: Der kleine Ungar. (1834). Magyar és német beszélgetések. (1834). A magyar nyelvbeli ragasztékok és szóképzők. (1834). Megházasodtam. Vígj. 3 felvonásban. (1841). Csató Pál szépirodalmi munkái. Kiadta a Kisfaludy-társaság (1883).
Csécsy (Nagy) Imre, orvostudor és ev. ref. tanár, a m. t. akadémia lev. tagja, szül. 1804. nov. 28-án, Érkeserűn. Mint gyakorló orvos Debreczenbe került, a hol a természettudományok tanára lett. Meghalt 1847. jul. 23-án.
Munkái: A botanikai magyar műnyelv javításáról. (1824). Dissertatio inaug. de fontium medicatorum princzipio eficaci. (1837). A természet ismeretének a tudományos műveltségre ható befolyásairól. (1839). Tiszta erkölcstudomány. (1842). Földünk s néhány nevezetesebb ásvány rövid természetrajza.
Csengery Antal, a m. tud. akadémia másodelnöke, a magyar földhitelintézet igazgatója, országgyűlési képviselő, a Kisfaludy-társaság tagja, született 1822. január 2-én Nagyváradon. Életrajzát más helyen közöljük. Itt csak irodalmi működését vázoljuk: A Pesti Hirlapba írta az országgyűlési tudósításokat. A Pesti Hirlapot napilappá alakította s egyúttal a Batthyány-kormány hivatalos közlönyévé avatta. Az év vége felé Pestre jött, hol történeti és természettudományi tanulmányoknak élt. A kiegyezés formulázásával az országgyűlés Deákot és Csengeryt bízta meg. 1880. julius 13-án halt meg Budapesten.
Munkái: Magyar szónokok és státusférfiak (1851). Macaulay Anglia története II. Jakab trónralépte óta. (1853–54). Vegytani képek a közéletből (1857). Csengery Antal összegyűjtött munkái 3 kötet. (1870). Emlékbeszéd Deák Ferencz felett. (1877). Az akadémiák, különösen a magy. tud. akadémia (1878). A jogi és államtudományok tanítása ügyében. (1879). Csengery Antal összegyűjtött munkái.(1884). Öt kötet.
Czájlik László kir. pénzügyi fogalmazó, született 1861. Bihar-Diószegen. Szakczikkei a Magyar Pénzügyben, a Magyar Kereskedők Lapjában s a Magyar Kereskedők Évkönyvében jelentek meg.
Dávid Gyula, ev. ref. lelkész, született 1860-ban Élesden.
Munkái: A hit élete. (1889). A kéményseprő fiu vagy egy gazdagon megáldott karácsonyi ünnep. (1890). A keresztség az írás szerint. (1890). Református keresztény hittan. (1890). Jézushoz vagy a szabaditóhoz való hivogatás. (1891). Minek az Ó-szövetség. (1892).
Diószegi Kis István theologiai doktor, ev. ref. püspök, szül. 1635-ben Bihar-Diószegen. Meghalt 1698. junius 22-én ugyanott.
Munkái: Exercitium theologicum de paschate. (1664). Lux in tenebris (1665). Lelki fegyver (Ima és énekkönyv.) Kiosztatott talentom. (Predikácziók). A Sz. Generális Gyűlésben lett némely deliberatumok. (1682).
Diószegi Kis János ev. ref. lelkész, született Diószegen, meghalt 1782-ben Erdő-Bényén.
Munkái: Dissertatio theol. de pleriphoria. (1731). Hugo Grotzius könyvei a keresztyén vallás és igazságáról. (1742). Isten háza koronájának zászlózó drágaköve (1748).
Dobos Lajos, kath. plébános, született 1847. október 26-án Nagyváradon. Mint endrődi plébános öngyilkos lett. Munkája: A kereszténység és korunk, melyet Szentannai Spett Gyula gyomai plébánossal fordított Bougand után francziából. 1881–82. Öt kötet. Azóta már több kiadást ért. Munkatársa volt az Uj Magyar Sionnak.
Dobos (Tofaeus) Mihály, theologiai doktor és ev. ref. püspök, született 1624-ben, Székelyhídon. Meghalt 1684-ben.
Munkái: Négyrendbeli disputatio, különböző theol. themák felett. A szent zsoltárok resolutiója. (Prédikácziók). 1683.
Dolinay Gyula (draskóczi), hirlapíró, született 1850. augusztus 14-én, Nagy-Harsányban. Még mint egyetemi hallgató indította meg a fővárosban a 368Tanulók Közlönye cz. ifjúsági lapot 1869-ben. Titkára volt az irók és művészek társaságának. A közművelődés érdekében sok czikket írt napilapokba s folyóiratokba. 1900-ban megírta Petőfi Zoltán életrajzát.
Munkái: Ajándékkönyvecske. (1871). Aranyszabályok. (1871). Szorgalmi jutalom. (1871). Aranybánya. (1875). Szünidőre. (1877). Iskolai emlékkönyv. (1879). Könyvet a népnek. (1879). Gyöngysorok. (1882). Hazaszeretet könyve. (1883). Magyar királyok és hősök arczképcsarnoka. (1884).Történelmi arczképcsarnok. Ifjusági olvasmányok. A szűnnapokra. (1884). Hogyan mehetsz előre. (1887). Szorgalomért. (1889). Turin–párisi kirándulás. (1889). Szerkesztette a Tanuló Ifjuság Lapját, a Kis Ujságot, a Szabad Magyarországot; jelenleg is szerkeszti a Hasznos Mulattatót és a Lányok Lapját.
