A kereszténység megszilárdítása.
A kereszténység megszilárdítása.
István rövid néhány év alatt oly eredményeket ért el a térítés nagy munkájában, hogy a magyar keresztény egyház önálló szervezésére és saját fejedelmi hatalmának elismerésére is gondolhatott. Ama kor egyházi felfogása szerint az országot 12 püspökségre akarta osztani, a püspökök fölé pedig a prímást óhajtotta, mintegy középfokul, közöttük és a pápa között állítani. Prímási székhelyül, egyházi metropolisnak, szülővárosát, az akkori fejedelmi székhelyt választotta, mely akkoriban egyúttal forgalmi középpont is volt. A várból le lehetett látni a Csehországból jövő útra, míg nyugat felől Németországgal a Duna kötötte össze, melynek jobbpartján végigvonúltak az egykori római útak maradványai.
Aschrich küldetése Rómában eredménynyel járt. II. Sylvester pápa mindenben teljesítette István kívánságát. Nemcsak koronát küldött neki, hanem megerősítette mindabban, a mit egyházi téren eddig tett, sőt felhatalmazta, hogy ezentúl püspökséget, plébániákat állíthasson fel s egyházi rendezést is végezhessen.
197Aschrich 1001-ben tért vissza a koronával és a pápa levelével. A pápától kapott koronával István 1001. Boldogasszony napján Esztergomban megkoronáztatta, s az egyház, valamint a magyar nép lelkesedéssel kiáltotta ki királynak.
A koronázás után az új király tanácskozásra hívta egybe az egyházi és világi főembereket, hogy törvényt szabjon velük a nemzetnek. (Pauler i. m. I. 43.) Az egyház szervezésével István király az Esztergomban levő királyi palotát Magyarország prímásának engedte át, maga pedig Székesfehérvárra költözött, mert Konstantinápolyt kivéve, akkoriban sehol a világon nem székelt egy helyen a fejedelem és az egyház főpapja. (Millen. Tört. I. 270.) Esztergom tehát a fejedelmi székhelyből egyházi metropolis lett és az maradt az egész középkoron át.
