Forster Gyula dr.
Forster Gyula dr.
Báró Forster Gyula dr., szül. Esztergomban, 1846-ban. Jogi tanulmányait a pesti egyetemen elvégezvén, 1869–70-ben a párizsi jogi iskolát és a College de France-t látogatta. 1870-ben a közalapítványi ügyigazgatósághoz joggyakornokká nevezték ki; két év mulva a közoktatási miniszteriumba rendelték szolgálattételre, fogalmazóúl; 1883-tól 86-ig mint miniszteri tanácsos működött, ezután a magyar földhitelintézetnél az egyik igazgatói állást foglalta el. Ugyanez évben a műemlékek orsz. bizottságának másodelnökévé, később elnökévé nevezték 139ki; 1891-ben a M. Tud. Akadémia archaeologiai bizottságába választották be. 1899-ben az akadémia tiszt. tagja lett. Ezenkívül a nemz. múzeumi tanács, a múzeumok és könyvtárak tanácsának tagja, az orsz. képzőművészeti tanács, valamint az orsz. régészeti és embertani társulat másodelnöke; a Sz. István-Társulat tud. és irod. osztályának tagja; a Sz. István-rend kiskeresztese, s a Lipótrend lovagkeresztes vitéze, a porosz kir. II. oszt. vörös sasrend lovagja, a pápai Sz. Gergely-rend nagykeresztese. Érdemei jutalmául a király bárói rangra emelte.
Művei: A Kassán fennállott nemesi convictus. 1882. – A magyar vallás-alap hajdan és most. 1888. – A kath. clerus sérelmei 1848 előtt és után. 1889. – A magyar tanulmányi alap hajdan és most. 1892. – Az ingó műemlékek. 1893. – A legfőbb kegyúri jogról. 1896. – A katholikusok autonomiájáról 1897. – III. Béla, magyar király emlékezete. 1900. – A műemlékek védelme a magyar és külföldi törvényhozásban. 1906. – A vall. és közoktatásügyi miniszter megbízásából szerkesztette a műemlékek orsz. bizottságának kiadványait: I. Magyarország műemlékei. 1905. II. A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. 1906. Írt továbbá több czikket a napilapokba s folyóiratokba, főleg a Budapesti Szemlébe.
