Kruesz Krizosztom.
Kruesz Krizosztom.
Utóda, a méltán »nagy«-nak emlegetett Kruesz Krizosztom (1865–85.) lett, megválasztásakor pozsonyi főgimnáziumi igazgató. Húsz éves kormánya alatt okszerű gazdálkodással, tetemes beruházásokkal jövedelmezőkké tette uradalmait, 244s csak így lett képessé a nagyarányú gazdasági, iskolai, egyházi építkezésekre, melyek között legnevezetesebb a deáki román bazilika és a pannonhalmi székesegyház stílszerű restaurálása (1875, 1876.). Jelen volt a vatikáni zsinaton, s elnyerte utódai számára is a bérmálás jogát, egy esetre pedig a bakonybéli templomszenteléshez való hatalmat. Mivel a fiókapátságok önként nem igen vettek részt a tanárképzés és tanártartás költségeiben, azért Kruesz kötelezően megszabta a teherviselés arányát. Az 1883. évi középiskolai törvény országgyűlési tárgyalásakor elérte azt, hogy Trefort miniszter levélben és a főrendiház előtt elismerte a pannonhalmi főiskola tanárképző jellegét, melynél fogva hallgatói ép úgy jelentkezhetnek állami tanárvizsgálatra, mint az egyetemi hallgatók. Kruesz főapátot sok kitüntetés érte: hittudori díszoklevelet nyert, az Akadémia tiszteleti tagjává választotta, a fölség Szent István-rendjének lovagkeresztjével és valóságos belső titkos tanácsosi czímmel díszítette föl. Az egész ország részvéte kísérte sírjába, a melyet konventje a tőle gazdagon restaurált székesegyház pitvarában helyezett el és szép márványsíremlékkel jelölt meg.
