Gabonakereskedelem.
Gabonakereskedelem.
A kereskedelem a XIX. század elején mind virágzóbbá vált. Vasútak hiányában, a nagyban való árúszállítás eszköze a víziút lévén, Győr lett a közvetítő Magyarország gazdag Alföldje, mint eladó és a nyugati kereskedelem, mint vevő között. Ebben az időben főleg Pest, Komárom, Győr és Moson városok kereskedői versenyeztek egymással, hogy hazánk dús gabonatermését magtáraikba összegyűjtve, a külföldi piaczokra szállítsák. A versenyből Győr városa került ki győztesként. A városban egész épületsorok voltak, melyek magtárakul szolgáltak. Az ezekben felhalmozott gabonamennyiség nagyságáról a 40-es évekből abban a kérvényben találunk hiteles adatokat, melyet a gabonakereskedők 1841-ben adtak be az osztrák államvasúthoz a bruck–győri vasútvonal kiépítése tárgyában. E szerint 1840-ben 35 győri hajótulajdonos hajóin 2,328.000 pozsonyi mérőt, vidéki hajókon pedig 3 millió mérőt szállítottak Győrbe; ennek egy részét 75 győri burcsellás-hajó vitte Mosonba, a többit itt adták el, vagy raktározták be. A gabonakereskedés a következő évtizedek alatt még nagyobb arányokat öltött és a legvirágzóbb volt a hetvenes években.
1865-ben Győrbe érkezett 2,906.201 és elszállíttatott 3,122.595 vámmázsa gabona. 1869-ben Győrbe érkezett 4,577.798 és elszállíttatott 4,615.759 vámmázsa gabona. Ez adatokból nemcsak Győr kiviteli gabonakereskedése, hanem a kereskedés iránya is felismerhető. Az összes gabonamennyiség ugyanis alulról érkezett, mert a győri gőzhajózási társulat hajói Győrnél feljebb nem közlekedhettek és a vont és evezős hajók sem mehettek tovább Győrnél. Innen van, hogy az egész tovaszállítást a szab. duna-gőzhajózási társulat és az államvasút teljesíti és ez adatok szerint az egész mennyiség Bécsbe és Ausztriába került. Győr gabonakereskedését nagyban előmozdította a győri gőzhajózási társulat, mely csakis gabona szállításával foglalkozott és a győri Lloyd, mely arra ügyel, hogy a gabonakereskedéssel visszaélés ne történjék és e czélból 135saját épületében tőzsdét tart. E társulatról később lesz még szó. Ez időben a gabonakereskedés volt a győri polgárok fő jövedelmi forrása.
A következő évtizedekben a gabonakereskedés hanyatlásnak indult. A hetvenes évek után a vasútak versenye legyőzte a víziútakat és ezzel a győri gabonakereskedés is mindinkább pangásnak indult. Ezt azonban még kiheverhette volna. Ekkor kezdődött azonban az a törekvés, mely Budapestet, Bécs rovására, nagygyá akarta emelni és ez az igyekezet egyetlen vidéki várost sem sújtott annyira, mint Győrt, mert a kereskedelemnek is Budapest lett a középpontja s így Győr elveszítette hatalmas gabonapiaczát. 1869-ben Győrbe érkezett vasúton és gőzhajón 1,148.656 mm. és elszállíttatott 631.733 mm. gabona. Az ideszállított gabonának jó része az akkor már virágzó malmokban lisztté feldolgozva került tovább a piaczra. Kívánatosnak látszott, hogy a gabonakereskedés előmozdítása érdekében, Győrött, a Duna partján nyilvános tárház állíttassék fel, mely iparvágánynyal nyerjen a vasúttal összeköttetést, hogy a hajón felszállított gabonamennyiségnek olcsó elraktározását, olcsó átrakodását és továbbszállítását lehetővé tegye.
Ez a terv azonban csak 1899-ben valósult meg. Ebben az évben épült fel az árúraktár, részvénytársasági alapon, a Duna mentén, a gőzhajóállomás szomszédságában. A gabona raktározására elevátort emeltek és raktárépületet, melyek mellett az államvasútak szárnyvonala húzódott végig. A gabonakereskedésre az árúraktár kedvező befolyással volt, a mit az árúraktár gabonaforgalma bizonyít, mely 1900-ban 265.930 mm., 1901-ben 330.953 mm., 1902-ben 314.953 mm., 1903-ban 176.905 mm., 1904-ben 278.416 mm., 1905-ben, okt. 17-éig 205.038 mmázsára rúgott. 1905. évi október hó 17-én azonban az árúraktár, a benne raktározott gabonamennyiséggel együtt, teljesen leégett. Újjáépítése folyamatban van.
