Károlyi.
Károlyi.
Károlyi (Nagy-Károlyi gróf). A Kaplony nemzetségből származik, melynek első ismert tagja Kristóf királyi pristaldus volt. Egyenes őse Eördög Simon (1264), ennek unokája Simon (1322–1349) Károly (a mai Nagy-Károly) ura. Utódai közűl: László (Láncz) és Bertalan a XV. század elején felveszik a K. nevet. László (Láncz) ivadékaiból született K. Zsuzsánna, Bethlen Gábor fejedelem neje. Bertalan (1418) ágából származik a jelenleg virágzó grófi család. Rangemelések: Mihály (1586–1626) főispán. 1609-ben bárói rangra emelkedett. Ennek fia László († 1689) főispán, a kitől Sándor kurucz tábornok és Szatmár vármegye főispánja származik. Sándor 1712-ben grófi rangra emeltetett. Tőle a család a következőleg származik le: fia Ferencz (1705–1758) főispán, altábornagy és hétszemélynök, ennek fia Antal (1732–1791) főasztalnokmester, valóságos belső titkos tanácsos és a testőrség kapitánya. Nejétől, gróf Harruckern Jozefától roppant vagyon jutott a család birtokába. Ettől származott József, († 1803) nejétől Waldstein-Wartenberg Erzsébettől származott fiai: István, Lajos és György terjesztették tovább a családot. Közülök György (szül. 1802, † 1877) cs. kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, főudvarmester, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató- és tiszteletbeli tagja 1854-ben vásárolta meg a mintegy 27 helység határára kiterjedő debrői uradalmat, melyhez Parád is tartozik. 1876-ban elsőszülöttségi hitbizományt alakított belőle. Halála után a hitbizomány elsőszülött fiára, Gyulára (szül. 1837, † 1890) szállott. A hitbizomány jelenlegi haszonélvezője K. Mihály gróf, a főrendiház örökös jogú tagja, volt országgyűlési képviselő, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnöke.
A családi czímer leírását a Nyitra vármegyét tárgyaló kötetben közöltük.
