Keglevich.
Keglevich.
Keglevich
Keglevich (Buzini báró és gróf). Horvátországból származik, hol a buzini vár ura volt. Első ismert őse 1300 körül Péter. Ennek fiai voltak Kegel és Márton. Kegel lett a család fentartója s ezért nevezték magukat utódai Kegel-fiaknak (Kegelvics, Keglevics). Kegel fia I. István, ezé I. Simon (1436), ezé II. Simon, ezé a többi közt II. Péter (1520), a jajczai hős, ezé III. Simon (1561), neje gersei Petheő Magdolna, ezé III. György horvát al-bán 1601-ben, ezé többi közt IV. Péter a horvátországi és II. Miklós ónodi kapitány, tornai főispán (1636), a magyarországi ág megalapítói. II. Miklós 1646-ban a magyar bárói, fia III. Miklós 1687-ben a grófi rangot nyerte. Ádám 1699-ben pétervásári, eörsi és sághi birtokos. Gábor gróf tábornoknak – ki az 1764. évi főnemesi összeírásban szerepel – Ádámtól (1780) való unokái Miklós (1798–1847) a vármegyei nemzeti ellenzék vezére és II. Gábor főtárnokmester. Ennek fiai Gyula (sz.1824) és Béla (sz. 1833) kamarás, hevesi főispán. Az előbbinek élő fiai Gábor egreskátai és Gyula pétervásári és sashalomi nagybirtokosok és főrendiházi tagok. A családról a barsmegyei kötetben is megemlékeztünk s közöltük czímerét is.
