Papp-Szász.
Papp-Szász.
Pap-Szász.
Papp-Szász. Gömör vármegyéből ered, ott lett hirdetve az a czímeres nemeslevél, melyet 1628-ban Szász alias Mády György, fiai Mihály, János, István, Péter továbbá Szabó Mérai Pál, Grancz Pál és fia András kaptak. Egy másik armalisa is van a családnak, melyet II. Ferdinánd 1632-ben adott Zas alias Mády Györgynek, nejének Szabó Annának, gyermekeinek Istvánnak, Jánosnak és Annának. Ezek egyik utóda István Miskolczra származott át. Ennek fia volt György, a ki felesége – Némethy Mária, Széky Katalin leánya – révén a Széky család javainak osztályosává lett. III. Károly 1734. évi oklevele az újszerzeményi bizottság határozata alapján megitéli a családnak az igari, szárazbeői és széki részbirtokokat s a Pap aliter Szaz néven említi. A Pappszász nevet későbben kezdte használatba venni, s ugyanekkor a Mády név előnévvé változott. Györgynek Istvántól való unokája György terjesztette tovább a családot. Ennek fiai József (sz. 1799) 1828-ban szolgabíró, 1837-ben másodalispán, majd a debreczeni tábla elnöke utódok nélkül halt el, Lajos (sz. 1806) 1839-ben a vármegye követe, 1845-ben bihari alispán. Ettől származtak Károly volt országgyűlési képviselő pelei, Lajos tenki és György (†) volt országgyűlési képviselő szárazbeői birtokosok.
Czímer: kékpajzsban, zöld alapon három fiókáját vérével tápláló pelikán; sisakdísz: keresztbe tett két nyílvessző fölött kiterjesztett szárnyú fekete sas; takarók: vörös-ezüst, kék-arany.
