A fölkelés hanyatlása.
A fölkelés hanyatlása.
Rákóczi egri tartózkodása idejében már a fölkelés ügye hanyatlóban volt az egész országban. Maga Rákóczi is tudta ezt, azért Bercsényinek utasításokat 569ad a Felvidék két kulcsának, Egernek és Kassának védelmét illetőleg. Egervárában két sereg van, jelenlegi parancsnokai nem sokat érnek. Élésből és hadi szerekből fogyatkozás nincs. Tűzérekben van hiány, ezen segíteni kell. A papoknak és ráczoknak bevonulását a várba megszállás veszélye esetén nem kell megengedni „a vén püspökön kívül, kinek hűségében megbízhatni.”73)
73) U. o. II. 342.
Csáky Imre.
(Egykoru festmény után.)
Széchenyi Pál
(Egykoru festmény után.)
I. Lipót.
(Az Orsz. Képtárból.)
H. Rákóczi Ferencz.
(Az Orsz. Képtárból.)
Bercsényi Miklós.
(Az Orsz. Képtárból.)
Grassalkovich Antal.
(Az Orsz. Képtárból.)
Rákóczi az 1708 végén tartott sárospataki országos tanácskozáson akarta a rendeket a szabadságért való küzdelemben összetartani. Itt állapították meg a vármegyékre kivetendő adó összegét és a katonaság kiállításának módozatát. Heves és Külső Szolnok vármegyékre 22,825 frt adóösszeg esett s minden 50 frt adó után egy-egy gyalogost, tehát összesen 456 gyalogost kellett kiállítaniok 1709 január 20-ig. A vármegyei lovasságra azt határozták, hogy a vármegye egész nemessége tartozik a fejedelem felhívására megjelenni. A vármegyei katonai teendők vezetésére minden vármegye külön kapitányt választ. Heves vármegye ez utasítás alapján Orczy Istvánt választotta meg toborzó kapitánynak.74)
74) Szederkényi i. m. IV. 115–116.
Mindemez intézkedések azonban már nem tudták megmenteni a felkelés ügyét. A confoederatio ügyét is egészen zátonyra vitte a Rákóczi táborában és a felvidéki vármegyékben 1708 végén kitört pestis. A nép lelkesedését, áldozatkészségét a kétségbeesés, a pestistől való rettegés váltotta föl. Így volt ez Heves vármegyében is. A pestis elől 1708-ban Eger város lakói elmenekültek, a vármegye közgyűléseit nyilt mezőségeken tartotta meg s a nép kétségbe esve, nyomorba sülyedve képtelen volt a fizetésre. Az egykor lelkes vármegye nem teljesíthette a fejedelem parancsait, a katonaság kiállítását, az adófizetést, a táborozó katonaság élelmezését.75) Az elmaradt zsoldos katonaságért a vármegyére executiót akartak küldeni, – a vármegye pedig „insignum gratificationis” a főbb tiszteknek küldött ajándékokkal igyekezett a fejedelemhez való hűségét bebizonyítani.75)
75) Vármegyei jegyzőkönyv, 1710 márczius 6.
75) U. o. 1710 február 26.
A királyi sereg már 1710 táján a tiszamenti részek felé tartott, azért sürgősen gondoskodtak a fejedelem és a vármegye Eger védelmi helyzetéről. A nemes vármegye az Egerben levő aktákat, hogy azok ne dissipáltassanak, Gyöngyösre, a barátok klastromába viteti.77) Eger körüli falvakból a nép elvonult; Eger várába és Szolnokra élelmiszereket szállítanak.78) A vármegye látta a veszélyt, 4000 frt. segélyt bocsátott a fejedelem rendelkezésére és azt ki is fizette, Rákóczi elismeréssel volt a vármegye áldozatkészsége iránt és Heves vármegyét más vármegyék elé dicsérendő például állította.80)
77) U. o. 1710 márczius 6.
78) U. o. 1710 márczius 27.
80) U. o. IV. 123–12.
Az egri és szolnoki várak erősítésére és élelmezésére sürgős intézkedések történtek, 1710 április 4-én Rákóczi maga is Egerbe jön a munkálatok megtekintésére és a hadi intézkedések megtételére. Zábrády Péter egri bíró számadásában felsorolja a költségeket, miket a fejedelem asztalára költött. Ez a rövid pár napi időzés volt a fejedelem utolsó tartózkodása Egerben. Hiábavaló volt a fejedelem minden intézkedése, a fölkelés ügye hamarosan elbukott. Pálffy királyi hadvezér Érsekújvár felől, Cusáni pedig Erdély felől támadta meg a kettős vármegyét. Szolnokon a tiszántúli lovasság megfutott a képzett császári hadak közeledtére és a várban levő 300 hajdú Csajághy várparancsnokot a kapituláczióra kényszerítette.81) Mikor Pálffy hadaival Heves vármegye területét megszállotta, akkor az 1710 október 10-i gyöngyösi közgyűlésen Heves vármegye is meghódolt s innen kezdve a vármegyei jegyzőkönyvek a királyi hadak élelmezéséről, a királyi adózásról szólnak. A királyi hadakkal csak az egri vár állott szemben, melynek parancsnoka Prinyi Miklós, alparancsnoka Réthey Ferencz volt. De magukra maradva nem tarthatták fenn magokat s Réthey alparancsnoknak és az őrségnek sürgetésére Prinyi Miklós deczember 8-án szintén kapituláczióra lépett a királyi hadakkal. Rákóczit leverte Eger gyalázatos casus-ának híre s a bukásért Rétheyt okozta, kinek fejében „valamely disgustusnak kellett forrnia.”82)
81) Rákóczy F. Emlékirat 287.
82) Arch. Rák. VI. 652.
