Méhészet.
Méhészet.
A vármegye méhészete az újabb időkben szépen fejlődik. Legszorgalmasabb méhészek a tanítók, de foglalkoznak vele a nagyobb birtokosok is és alig van kisgazda, a kinél ne találnánk egy-két köpüvel, különösen, ha házasulandó fia vagy eladó lánya van, mert a lakodalomból a jövendő élet édes boldogságát szimbolizáló méznek nem szabad hiányoznia. A kisgazdáknál még a közönséges köpük találhatók, de a szakszerű tenyésztőknél már mindenütt mozgószerkezetű Zirzon-kaptárokat alkalmaznak. Az 1900. évben Nógrádban 10.049 méhcsalád volt, 1908 őszén pedig 270 községben összesen 13.164 méhcsalád. Ezek közűl 3995 mozgószerkezetű kaptárokban, 9169 pedig közönséges köpükben volt. Ez évben termeltek 718 métermázsa mézet és 39 mázsa viaszt, összesen 68.112 korona értékben. A méz átlagos ára ma 1 korona 20 fillér kilogrammonként. Nagy és mintaszerű méhészete van a vármegyében gróf Degenfeld Lajosnénak Szirákon, Elek Károly dr. járásorvosnak Szirákon, Orosházy János tanítónak Szügyben és Schröck Jánosnak Kosdon.
