Solti községek a középkorban.
Solti községek a középkorban.
Solt középkori községeinek száma rendkívül nagy volt. Míg egész Fejér vármegyében, beleértve Soltot és Csepelt, összesen eddig kimutathatólag 422 község volt, ebből tisztán a Solti részekre 183 helység esett. Ezek a helységek Csánki egybeállítása szerint a következők:
Aba (1431. 1488.) Kalocsa vidékén feküdt; Acsádegyháza (1291. 1453.) Demsedhez tartozott és ennek szomszédságában volt. A XV. század közepén Szent Imre tiszteletére épült kőtemploma volt. Adács (1444.) Ma puszta a bogyiszlói határban; Ágasegyháza (XV. sz. Kovachich Form. Sol. 322.) Ma puszta Kecskemét mellett; Agyagas, ma (1453) Dömsöd dűlője; Akasztó (1291. 1355. 1361. 1429.) Vámhely volt; Álcs (1422.) Ma puszta Akasztó mellett; Apaj (1291. 1453. 1472.) Ma puszta Dömsödtől keletre; Apostag (1436. 1453. 1469. 1487.)
Bábony (1445. 1487.) Ma puszta Kunszentmiklós mellett; Bakháza (1406.) A kalocsai érsek nemes jobbágyai lakták és Kalocsa vidékén feküdt; Bakold (1406. 1483. 1487.) Ma Bakod a dunapataji határban; Bánkháza (1472.) Egyik része (Hazugd néven is) Pest vármegyéhez is számíttatik; Bátya (1369. 1414. 1444.); Bék (1414. 1431.) Ma puszta Fajsz és Dusnok mellett; Berkefelde (1433.) Ma Berke puszta Kalocsától kk. é.; Bial (III. Endre kora; 1344. 1466.) A mai Szentkirályi puszta egy része Laczháza mellett; Billyén (1320. 1409. 1433. 1440.) Tulajdonkép Bölénylese volt a neve és Szalk határában feküdt; Bogyoszló, másként Dalacsa, ma Bodroghoz tartozik; Bol (1453.) Dömsöd szomszédságában feküdt; Bolvár ma Kalocsa határa; Bolyár (1426. 1498.) Ma Harta pusztája; Bors (1446.) ma Borsos, Dusnok pusztája; Bőd (1366. 1425.) Ma Dunapataj pusztája; Bugaczháza (1469.) Laczháza mellett feküdt.
Csabany (1364. 1403. 1443. 1448.) Ma Csabony puszta Szalkszentmárton mellett; Csalka (III. Endre. 1300. 1462.) ma Csóka puszta Laczháza mellett; Csenged (1408.) Ma Csengőd puszta Kiskőröstől északra; Csertőháza (1415. 1434. 1425. 1449. 1479.) Ma Öreg- és Kiscsertő puszták Kalocsa mellett; Csorna (1370–1436. 1493. 1431. 1433.) Ma puszta Kalocsa m.; Czebe (1455. 1457. 1480.) Ma puszta Kiskőrös m.
Dab (1291. 1313. 1416. 1425. 1495); Daj (1391. 1462. 1516.) Taksony vidékén feküdt; Dalacsa ma Bogyiszló; Dédegyháza (1446. 1463.) Ma puszta Alsó- és Felsődélegyháza néven, Laczháza mellett; Demsed (1291. 1424. 1435. 1453. 1462.) Heti vásárjoga volt; 1492-ben tornyos temploma. Ma 227Dömsöd; Derecske (1434) Kiskőrös mellett feküdt; Derény (1382) Tetétlen mellett volt. Disznós (1408. 1433.) a miskolczi határban; Dobovka (1408) Dusnok mellett feküdt; Drágszél (1487). Ma puszta Kalocsa mellett; Dusnok (1408. 1425. 1431.)
Egecse (1437. 1446.) Ma Tass pusztája; Éld (1346–1368. 1363.) A Duna mellett Kalocsától dél felé feküdt és a bogyiszlói határba olvadt. Erek (1483). Ma puszta Kalocsa mellett.
Fajsz (1414. 1364–1519. 1421. stb.); Fekécs (1406.) Feket néven Miske pusztája; Fizestelke (1383. 1439.) Laczháza környékén volt; Fűtő (1311. 1433.) Ma Foktű.
Gálosteleke (1379.) Laczháza környékén feküdt; Gálya (1489) u. o. kelet felé; Gombolyag (1422. 1425. 1435.) Ma puszta Kalocsától éjszakra.
Hajós (1433. 1488.); Halászi (1193. 1369–70. 1352. 1415. stb.) Ma puszta Halász néven Dusnok mellett; Halásztelek (1291. 1424. 1447.) Ma Tass pusztája; Halom (1239. 1369–1519.) Ma puszta Kalocsa mellett; Harta (1289. 1409. 1455. stb.) Ma is Harta község; Hontoka (1409. 1414. 1466.) Fekvése ösmeretlen. A kalocsai nemesi szék középpontja volt.
Ikland (1503) fekvése ösmeretlen. Diód, várkastély tartozéka volt; Inám (1239.) Ma puszta Dunapataj mellett; Ivántelke, utóbb kun terület lett; Izdra (1446. 1469.) a dömsödi határba olvadt; Izsákegyháza (1421. 1426.) Ma Izsák; Izsótelke Laczháza tartozéka volt; Jakabháza, másként Saroksár (1428. 1446. 1745. 1507.) Ma Soroksár; Jánoshalma puszta (1463.) Kápolnához tartozott.
Kákony ma Bodrogmegyéhez tartozik; Kál (1464). Ma puszta Hajós mellet; Kápolna (1439. 1463. 1489.) Laczháza és Majosháza között terült el; Kapusa (1457.) az előbbi tartozéka lehetett; Karácson (1373. 1403.) Ma puszta Kalocsa mellett; Katol (1326. 1461. 1463. 1489.) Ma Kátó puszta Laczháza mellett; Kecskemégy (1426. 1444. 1505.) Kalocsa mellett ma több Mégy nevű puszta van; Keczel (1412.); Keresztúr puszta (1453.) Dömsöd tartozéka volt; Keserőtelek (1433.) Ma puszta Kalocsától éjszakra; Kétegyház (1421.) Izsák vidékén feküdt; Korlátháza (1454.) Hajós vidékén; Kovácshalma (1408.) Kiskőrös és Fülöpszállás között feküdt; Kozmó (1346. 1464.) Dusnok táján volt; Köröm (1464.) Ma Körme puszta Kalocsa mellett; Kőrös (1396. 1433. 1434.) Ma Kiskőrös. Körtvélyes (1431.) Dusnok táján feküdt.
Laczkháza (1320. 1376. és már IV. László király 1424 stb.) Ma Laczháza. Lásd a kun területnél is. Lugas (1464). Dusnok pusztája.
Majosháza (1377. 1388. 1411.) A Duna partján; Malomér (1239. 1429. 1433.) Ma puszta Kalocsa mellett; Máriaháza (1498.) Ma puszta Foktő határában; Mártonháza (1408.) Dusnok mellett feküdt; Mikola (1409. 1455.) Ma puszta Mikla és Hartához tartozik; Mindszent vagy Mindszentegyháza (1421.) Izsák vidékén feküdt. Miske (1346. 1444.) és Mórháza (1464.) Hajós vidékén feküdtek. Nádudvar (1431.); Nagyka (1346. 1425.) Dusnok táján feküdt. Nyárág (1455) Czebe környékén volt.
Orbágy (1455) Mikola, Czebe vidékén feküdt; Ordas (1239. 1427.); Ordasháza (1326. 1497.) Ma Ordas puszta Dabas m.; Orosz (i) (1434.) Ma Bátya pusztája; Öllye (1289. 1409.) Ma Harta pusztája.
Páh (XV. sz.) a mai Páhi község Kiskőrös mellett; Pálfölde (1519) Uszód pusztája; Pázma (1427) Kalocsa vidékén volt; Pereg (1313. stb.) Budy Mátyás falvának és Peresnek is mondatik (1321). A XV. században kétfelé szakadt: Kisperegre másként Szentimrefalvára (1420. 1425. 1460.) és Peregre (1453.) Ma is fennáll Laczháza táján; Perestelek (1453.) Dömsödhöz tartozott; Péterfölde (1422.) Ma Géderlak pusztája; Péterréte (1439.) Laczháza vidékén volt; Petlend (1324–1409.) Szalkszentmárton táján állott fenn; Piski (1444) Kalocsa vidékén feküdt; Polkaracs (1426. 1434.) Ma Polgárdi puszta Kalocsa mellett.
Réztelek (1483). Ma Résztelek puszta Kalocsa mellett; Romántelke (1326. 1439) Szentiván és Laczháza mellett terült el.
Salgó (1433.) Fekvése ösmeretlen; Sáp (1291.) Dömsödhöz tartozott; Soroksár lásd Jakabháza; Solt (1348. 1431. stb.) A megye solti székének sedrialis székhelye volt; Szalk (1317. 1333. 1409.) A mai Szalkszentmárton egy része; Szántó Laczháza tartozéka volt. Szatmár (1414.) Ma Szakmár község Kalocsa mellett; Szent-Demeter (1429. 1495.) Ma Dömötöri puszta Kalocsa és Kiskőrös között; Szent-Imrefalva lásd Pereg; Szent-György (1362.); Szántó-Szent-Péternek 228is nevezték (1487.) Ma Tass pusztája; Szent-Imre (1408). Ma puszta Kiskőröstől éjszaknyugatra; Szentivánszerke (1326. 1379. 1439.) Ma Szentiványpuszta Laczháza mellett; Szentkirály (1406.) Ma puszta Dunapataj mellett; Felsőszentkirály (1399. 1422. 1453.) Ma puszta Laczháza mellett; Szentlőrinczteleke (1433. 1440.) Ma puszta Szalkszentmárton mellett; Szent-Mária-Magdaléna egyháza (1421) Máriaháza puszta a solti határban; Szentmárton (1320. 1433.) Szalkszentmárton egyik része; Szentpéterfölde (1495) Laczháza vidékén feküdt; Szenttamás (1453.) Ma Tass pusztája; Szilágy (1498.) Ma Szentbenedek pusztája; Szőcs (XV. sz.) Ma Szűcs néven puszta Kiskőrös vidékén; Szunyog (1326. 1497.) Ma Dömsöd pusztája; Szülye (1289. 1340. 1409.) Ma Harta pusztája.
Tabd (1488.) Ma Tabdi puszta Kiskőröstől éjszakra; Tard (1429.) Dunapataj vidékén feküdt; Tas (1391. 1424. 1454.); Tatárszállás kun terület volt; Tény (1487.) Ma puszta Kalocsa mellett; Tétel (1426.) A hasonnevű domb közepén feküdt; Tetétlen (1382. 1433. 1446.) Ma puszta Solt vidékén.
Vadas (1348. 1358. 1454.) Ma puszta Szalkszentmárton mellett; Vadkert (1426. 1504.); Várad (1394. 1448.) Dusnok vidékén feküdt; Varajt (1369. 1433. 1498.) Ma Várszeg Fajsz vidékén; Vecse (1404.) Ma Dunavecse; Végles (1494.) Fekvése ösmeretlen; Vejte (1289. 1340. 1454.) Ma puszta Solttól délre, a Duna partján; Vét (1326. 1435.) Szentivány és Laczháza táján feküdt; Vidámtelek, másként Vidatelek (1463. 1516.) Kápolnához tartozott; Virágosberek (1463. 1465.) szintén Kápolnához tartozott; Ülbő egykor szigeten feküdt. (1457. 1460. 1498.) Ma Ürbő puszta Dabas vidékén.
Zádor (1436.) Ma puszta Kalocsától éjszakra.
