Az óbudai apáczák birtokai.
Az óbudai apáczák birtokai.
Az óbudai apáczák ősi birtokai Kalász, Tinnye, Békásmegyer, Üröm és Kande helységekben feküdtek (Anjouk. Okmt. V. 316. O. L. DO. 5623. 5624. 5639. 5715. 15375. 17910. Csánki adatai). Övék volt Pestmegyében Czegléd városa, ez az ősi királyi birtok, melyet I. Lajos király 1358-ban anyjának, Erzsébetnek, ő meg tíz évvel utóbb az apáczáknak adományozott oda (O. L. DO. 5966. és 5698). Erzsébet királyné egyébként nékik adta óbudai házát (1354), a Duna mellett fekvő óbudai fürdőházat (1369) és egy gyógyszertárnak épült kőházat (1369). Volt több hasznot hajtó jog is birtokukban, így a Szentjakabfalvánál szedetni szokott szárazvám is, melyet utóbb a dunai vámmal cseréltek fel. Magában Óbuda határában is voltak szántóföldjeik, a melyeket Silher nevű, fogadós ajándékozott nekik (O. L. Mon. V. Bud. 18713. 24. 25. és 21 meg 23. sz. a). 1372-ben Major Nykus és neje Erzsébet óbudai polgárok szentjakabi földjeiket a Nagyrét körül; Zalai Tamás és neje Margit Kurzán várát a hozzátartozott 26 hold szántóval; Jensl leánya Erzsébet 50 hold óbudai földet adományozott nekik (O. L. Acta V. Bud. 19–5). Ezenkívül ájtatos alapítványképpen kaptak több óbudai és várbeli házat. Igy Baranchi gyógyszerész özvegyének (1375), Selaus Mihály polgárnak (1377), János polgár özvegyének óbudai, István nádor özvegyének, Annának várbeli (1401), Senthei Miklós (1401), Sárkányi Domokos özvegyének, Annának, óbudai házát (1402), (U. o. 18–32. 33., 35., 39. és 19–2., 16., 3., 4., Stb.)
