Szőlőmívelés.
Szőlőmívelés.
Az 1827. évi 7. tcz. által elrendelt összeírás adatai szerint a vármegyében volt 41986 szőlőbirtokos, a kik 29980 frt. 41 kr. jövedelmet értek el. A szőlők mívelése 115,989 kapás munkaerejét vette igénybe s a szőlők összesen 217,962 akó bort termettek. A termés átlagos értékét egyébként az összeírók 327,148 frt. 51 krra becsülték. Volt ugyanekkor a vármegyében 15 gyümölcsös és szilvás, a melyek azonban csak 22 frt. 21 krra értékelt termést tudtak felmutatni.
A szőlőmívelés és a gyümölcstermelés különben a vármegyében kezdettől fogva a lakosság egyik legkedvesebb foglalkozása volt. Oláh Miklós Hungariájában ismételten emlékezik a szőlőmívelésről és a kertészetről. Így említi, hogy a Szent-Gellérthegyen, a királyi kerteken túl, a hegyek szőlővel vannak beültetve. Nagymaros fölött hosszú domboldal vonul, mely egészen be van ültetve szőlővel. Említi még azt is, hogy a Csepel-szigeten is terjedelmes szőlőtelepek vannak.*
V. ö.: Oláh M. Hungaria sive de originibus gentis etc. Kiadta Bél Mathias Adparatus ad Hist. Hungariae, I. kötetében 1735-ben. Feldolgozta: Balogh Margit. Művelődtört. Értekezések 8. sz. Bpest, 1903.
