Szalacsy.
Szalacsy.
Szalacsy.
Szalacsy (Szalacsi). Erdélyből származó nemes család, mely idővel Magyarország számos vármegyéjében elterjedt és 1848 körül Pest vármegyében is letelepedett. Gáspár 1606-ban a harcztéren kitüntetett vitézségéért kapott czímeres nemeslevelet Bocskay István fejedelemtől, melyet Biharban és Abaújban hirdetett ki. Nagyszebenben 1732-ben, Komáromban 1733-ban és 1840-ben, Győr vármegyében 1832-ben igazolta és hirdette ki nemességét. Bocskay adományát a gubernium VI. Károly nevében Nagyszebenben megerősítette. A családból Sámuel Erdélyből Komárom vármegyébe Nagy-Tanyra költözött és azért ez ág egyes tagjai a Nagy-Tanyi előnevet is használják. Tagjai közül Lajos a Rábaszabályozó társulat igazgatója, kir. tanácsos, jelenleg csécsényi birtokos, Zoltán († 1908.) táblai bíró, Sándor († 1901.) már Pest vármegyei földbirtokos volt. Fiai Sándor, jelenleg honvédhuszárszázados, Béla volt huszárfőhadnagy, sződi birtokos, Endre ügyvédjelölt.
Czímer: kékben, zöld alapon álló magvető férfiú, kit a czímerpajzs jobb sarka felé repülő négy varjú kísér. Sisakdísz: három arany búzakalász. Takarók: kék-ezüst, vörös-arany.
