Vásárhelyi.
Vásárhelyi.
Vásárhelyi (Kézdi-Vásárhelyi) vagy Kisdi, már az Árpád-korban szereplő ős-székely család, mely különösen a tatárpusztítások idején kifejtett vitézsége megjutalmazásául Kun László királytól 1289-ben Aranyosszéket kapta donatióba, .a dónatiót Zsigmond király, sőt később 1629-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is megerősítette. A család Erdélyből Bereg, Szatmár és Szabolcs vármegyékbe, innét tovább a beregi ág Pest és Arad vármegyékbe, a szatmári ág Komáromba származott át. Pest vármegyében Vásárhelyi Sámuel, tinnyei birtokos, a nemesek sorába felvétetett és kihirdettetett 1833-ban; táblabírónak kineveztetett 1841-ben; fia Géza (szül. 1838) ugyancsak tinnyei birtokos, ismert régész és történetíró, a F. J.-rend lovagja, 42 éven át megyebizottsági tag, 486a ref. egyház egyházmegyei tanácsbírája, az Orsz. Régészeti Társulatnak 30 év óta igazgató választmányi tagja, hosszú évek során át több vármegyei bizottság tagja; s a népoktatási bizottság elnöke.
Czímer: kék pajzs, mely ugrásra készülő, zöldszínű koronás sárkánynyal díszített harántosan fekvő ezüst pólyával van átszelve; a pajzs felső (bal) sarkában koronás sas, mely felett baloldalon fogyó hold, jobboldalon hatágú csillag látható; az alsó (jobb) mezőben hármas sziklán egy-egy torony zászlóval. Sisakdísz: fekete sasszárnyak között görbe kardot tartó vörösruházatú kar. Pajzstakarók: kék-arany, vörös-ezüst.
