Őrtilos.
Őrtilos.
Őrtilos. Drávamenti magyar kisközség. Házainak száma 173, lakosaié 972, a kik róm. kath. vallásúak. Postája és távírója Zákány, vasúti állomása Légrád. A XV. század közepén a Kanizsaiak kezében találjuk. A helység részei 1461–1471-ben a Debrentei Himfiak birtokába jutottak. 1550. évi adólajstromban Őr néven fordul elő, elhagyatott helyként és Zalai Kelemen a földesura. 1598–99-ben és 1626–27-ben Szalay Jánosé. Az 1660. évi dézsmaváltságjegyzék szerint több nemes lakta. 1726-ban is a Szalay családé volt. Később a Bogyay és a Szalay, majd a Márkus család volt a földesura. Jelenleg gróf Zichy Ödönnek van itt nagyobb birtoka. 1869-ben a helység teljesen leégett. Nevét a hagyomány az itt hajdan fennállott puskaporraktárnak és őreiknek tulajdonítja, kikkel idegennek tilos volt érintkezni. Az itteni Földvár-hegy is őrhelyül szolgált. A községhez tartozik Szentmihályhegy, hol ma is láthatók ama földsáncz nyomai, melyeket 1848 őszén Perczel Mór hányatott a magyar sereg ágyúinak védelmére. A horvát betörés alkalmával azonban a magyar hadakat a horvát sereg leszorította Szentmihályhegyről, mire Őrtilos lakossága is elmenekült. Asszonyvár-puszta már 1726-ban a Szalai családé volt. – Földvár a középkorban falu volt. 1380-ban fordul elő első ízben. 1446-ban a Marczaliakat és Zákányi László leányát iktatják birtokába. Az 1565–66. évi török kincstári fejadójegyzék szerint itt összesen egyetlen adóköteles házat találtak. Földváron még ma is találhatók téglatörmelékek és épületkőmaradványok. A hagyomány azt is tartja, hogy itt páloskolostor volt.
