A tatárjárás után.
A tatárjárás után.
IV. Béla király májusban, midőn biztos hírét vette a tatárok távozásának, a köréje sereglett urakkal, valamint a János-lovagokkal együtt a tenger mellékéről visszaindult Magyarországba. Kíséretéhez tartozott a Hahót-nembeli Arnold is, a ki még a tatárjárást megelőző időben somogyi ispánként szerepel s 1242 márcz. havában a nádori méltóságra emelkedett. IV. Béla király visszafelé jövet, Segesden is megállapodott s valószínűleg ekkor adta ki 1242-ben hó és nap nélkül kelt oklevelét, a melyben a topliczai apát és a blinaiak közötti határügyben intézkedik (Fejér IV. 1. 267.). A Hahót-nembeli Arnold a somogyi ispánságot a tatárjárás után is megtartotta s még 1242 nov. 16-án is e tisztségében szerepel (Karácsonyi J. i. m. II. 117.). Ő reá hárult tehát a feladat, hogy a tatárdúlás következtében megrendült személy- és vagyonbiztonságot Somogyban helyreállítsa.
Az országos közrend helyreállításának nagy munkájában IV. Béla király különös gondot fordított a védelem szervezésére és a várak építésére. A legtöbb várunk a tatárjárás utáni korszakban épült. Ezután már tapintatosabban jártak el a nemességgel szemben, a várjavak visszaszerzése körül; sőt Béla király maga is bőkezűen osztogatta az ekkor legnagyobbrészt elpusztult várbirtokokat. 1244-ben Prodaviz és Bozona somogyi várföldeket idegenítette el, melyeket Corrardnak, Harrach fiának adományozott (Fejér IX. 7. 547.).
