Salamon királysága.
Salamon királysága.
Endrét Béla követte a trónon, halála után fiai, Géza és László herczegek, nagylelkűen Salamonnak engedték át a koronát. Salamon uralkodásának első éveiben Somogyba is ellátogatott, a zseliczi monostor felszentelésére. Ugyanis Salamon király nádora, a Győr-nembeli Otto vagy Atha (Karácsonyi i. m. II. 96), még abban az időben, mikor somogyi ispán volt, a Kaposvár melletti Zseliczségben – a mai Kaposszentjakabon –, Szent Jakab tiszteletére monostort alapított, melynek felszentelésére, a nádor vendégeiül, Salamon király és Géza herczeg is megjelentek (Pauler Gyula i. m. I. 137.). Géza herczeg jelenléte különös jelentőséget adott ez ünnepségnek, mert akkor még teljes volt az egyetértés a király és a herczeg között. A jó viszony csak rövid ideig tartott, mert Salamon király lelketlen tanácsosai épp úgy szították a gyűlölködést a király és unokatestvérei között, mint annak idején Endre és Béla között.
1073-ban, karácsonykor, német urak kíséretében Salamon király a rábamenti Ikervárott tartózkodott, onnan Zalába ment, hol Vid és Markvard, a német vezér, 386egyre nógatták, hogy vívjon meg a herczeggel. Innen a király Somogyon át a Dunához vonult, hol Szekszárd fölött táborba szállott. Itt határozta el magát a Géza herczeg megtámadására, de a mogyoródi csata (1074 márcz. 14.) megtörte Salamon hatalmát, mert Géza herczeg és László egyesült hadai szétverték a királyi sereget. Salamon Mosonba menekült s a győztesek Gézát kiáltották ki királynak.
