V. László.
V. László.
V. László király, midőn trónra jutott, Ulászló volt híveit, elsősorban Hunyadi János barátait, szintén adománylevelekkel igyekezett magához kapcsolni. Az elsők között Ujlaki Miklóst kötelezte le, aki három évtizeden át valóságos fejedelmi háztartást tartott a vármegyében és most, 1453 szept. 14-én, új adományul nyerte a kaposujvári várnak a Tamásiakat illető részét is (Csánki Dezső i. m. II. 574.).
A Gordovai Fancs család 1455-ben nyerte új adományul: Korpád, Henézd, Simonyi, Kozma, Agáros, Edde, Mesztegnyő stb. birtokokat, Ipoltfalvi Miklós pedig Ipótfalva, Csókakő, Patcza stb. más helységekre nyert adományt (Csánki D. i. m. II. 671. 677.).
Az ifjú király azonban Czillei Ulrik nagybátyjának befolyása alatt Hunyadi Jánossal szembekerült, kinek a hívei, a köznemesek, szívből meggyűlölték a királyt környező főurakat és az így feltámadt pártoskodás ismét a megpróbáltatások örvényébe sodorta a nemzetet. E közben híre érkezett, hogy a szultán nagy sereggel Nándorfehérvár ostromára készül.
A király környezete fásultan nézte a közelgető nagy veszedelmet, csupán Hunyadi János, felejtve méltatlan sérelmeit, igyekezett sereget szervezni. A Hunyadit támogató kevés főuraink között találjuk a vármegyében birtokos Kanizsai Lászlót és Rozgonyi Rajnáldot is. Már Marczali János, Somogy és Zala vármegyék akkori főispánja, nem mozdult ki marczali várából, noha figyelemmel kísérte Hunyadi hadainak mozdulatait, mert május 26-án levélbelileg kér értesítést, Kapisztrán Jánostól, a törökök ellen indult főseregről (Kapisztrán János levelezése a magyarokkal 51. l.).
Hunyadi János 1456 júl. 14-én, a lánglelkű Kapisztrán János ferenczrendi szerzetesnek segédkezésével, Nándorfehérvárnál, tönkreverte a törököket. E diadal után rohamosan peregtek le az események: Hunyadi János meghalt, Czillei Ulrikot összekaszabolják a Hunyadiak barátai, majd Hunyadi Lászlót 1457 márcz. 16-án Budán lefejezik. E gaztetten az ország legnagyobb része felzúdult s mialatt V. László a Hunyadi-ház barátainak kitörő haragja elől Prágába menekült, a polgárháború rémségei árasztották el az országot.
V. László halálának hírére az országos tanács, melynek Marczali János is tagja volt, 1458 jan. 1-ére királyválasztó országgyűlést hirdetett Pestre, a hová Somogyból Kanizsai László és Rozgonyi Sebestyén is bevonultak Szilágyi Mihálynak, a Hunyadi-párt vezérének, kísérőjeként.
