A nyíri érdekeltség társulattá alakulása. Egyesség.
A nyíri érdekeltség társulattá alakulása. Egyesség.
Végre az 1879-ik évben Meczner Gyula, mint kinevezett miniszteri biztos társulattá alakította a nyíri érdekeltséget s az ugyanezen évi junius hó 7-én tartott közgyűlésen teljhatalmu küldöttség választatott meg a nyírvizek levezetésére vonatkozó egyességnek a tiszai társulat küldötteivel való megkötésére.
A két társulat küldöttsége Pesten 1879. év szeptember hónapban megkezdte tárgyalásait s a felső-szabolcsi társulat küldöttei belátván azt, hogy a nyirvíz gyűjtő főcsatorna kiépítése a társulatnak életkérdése, – semmi áldozatot nem kíméltek, hogy ezen kérdést megoldásra juttassák. Ily módon végre létrejött a két társulat között az egyesség, melynek értelmében a nyírvízgyüjtő csatorna kiépítése és fentartásának kérdésére – azon feltételből kiindulva, hogy ennek kiépítése mielőbb megkezdessék s befejezhető legyen – egyetértőleg elhatározta a két társulat, hogy egyikük, jelesül a Tiszaszabályozó társulat vállalja magára a kiépítés keresztülvitelét s ennek örök időre leendő fentartását s viszont azért a másik, t. i. a nyíri társulat egyszer s mindenkorra az alább meghatározott összeg fizetésére kötelezi magát és pedig:
A felső-szabolcsi Tiszaszabályozó társulat kötelezte magát a nyírvizgyüjtő főcsatornájának s ezzel járó töltések s egyéb tervszerü műveknek, valamint ezek kiépitése után a csatorna torkolatánál – a felmerült s a nyírvizszabályozó társulat érdekeit is kiválóan érintő szükség által indokolt esetben a miniszterium által felépíttetni elrendelendő zsilipnek mielőbb leendő kiépitésére és ennek mindenkori fentartására. E gyüjtő főcsatorna s melléképítményeinek fentartása szintén a felső-szabolcsi Tiszaszabályozó társulat feladata lett.
A nyírvizszabályozó társulat ezekhez képest beleegyezett, hogy a főcsatorna kiépítését a felső-szabolcsi Tiszaszabályozó társulat vállalja magára és ezért ezen gyüjtőcsatorna kiépitési és fentartási költségeire hozzájárulási illetményként egyszer s mindenkorra egyességileg megállapitva – tartozik a felső-szabolcsi Tiszaszabályozó társulatnak 250,000 frtot o. é. fizetni még pedig olyképen, hogy annak lefizetését három egyenlő részletben teljesíti. A Nyírvizszabályozó társulat beleegyezését jelenti ki, hogy a felső-folyások időlegesen s a szükségnek elmaradhatatlan eseteiben elzárassanak.
A két társulat kötelezte magát úgy Szabolcsmegye törvényhatóságánál, mint a m. kir. kormánynál az egyesség tárgyával kapcsolatos minden ügyben, egymást támogatni s különösen oda hatni, hogy az egyesség keresztül vitele a kormánynál nehézségekbe ne ütközzék, – és ugyanebből kifolyólag a multban ezen egyesség létrejöttéig fenforgott ellentéteket megszüntetni.
Mindenik társulat a közgyűlés vagy a választmány kebeléből egy, vagy 307több társulati tagot megbízhatott arra nézve, hogy a másik társulat területének a Nyírviz-szabályozással összefüggő vizműveleteit időszakonként megvizsgálja s jelentés alapján ezen társulat a másikat a tapasztalt hiányokra figyelmezteti.
A nyíri gyűjtő főcsatorna tulajdonjoga a felső-szabolcsi Tiszaszabályozó társulatot illeti, a mely kötelezve van a szükséges területe kisajátítását saját költségén keresztül vinni s onnan túl a csatornának s töltéseinek jókarban tartása iránt a kormánynak is felelni; azonban a gyüjtő csatorna kiépítése és fentartása czímén a törvény keretén belül, az északkeleti vasút, vagy Szabolcs vármegye törvényhatósága ellenében esetleg támasztható igényeinek érvényesítését a felső-szabolcsi Tiszaszabályozó társulat magának fentartja.
Az egyességet aláirták a felső-szabolcsi Tiszaszabályozó társulat részéről: Kállay András, a felső-szabolcsi Tiszaszabályozó társulat alelnöke, Szögyény Emil társ. igazgató s választmányi tag, Batta Ignácz küld. tag, dr. Szivák Imre küld. tag. A másik részről: Majláth György országbíró, mint a nyírvízek szabályozására alakult társulat egyeztető küldöttségének elnöke, gróf Károlyi Tibor, a nyírvíz társulat elnöke, Gencsy Károly küld. tag, Uray Miklós küld. tag és Fráter Sándor küld. tag.
A szerződés megkötése után a társulat azonnal hozzá fogott a nyírvízgyüjtő csatorna kiépítéséhez, melyet 1882-ben befejezett és ezen évben felülvizsgáltatott.
