A Nyír.
A Nyír.
A Nyír észak felé a szemnek észrevehetetlenül lejt és határát itt a Berkesztől Vencsellőig vonuló, – mintegy 50 km. hosszu – 1880-tól 1883-ig épült Lónyay-gyüjtőcsatorna képezi, a mely a Nyírből a Rétköz felé rohanó nagymennyiségü csapadék-vizeknek útját állja, felfogja és Vencsellőnél a Tiszába vezeti – és választja el az úgynevezett Rétköztől, mely mintegy 140,000 holdnyi terület, a hol a Tisza-szabályozás előtt, – kivéve a községeknek belterületét és ezek határainak egyes kisebb-nagyobb homokos szigeteit, – a vizimadarak Európában ismert csaknem minden fajainak milliárdja, csíkok és halak éltek és szaporodtak; sőt azután is addig, míg a Nyírvizeket felfogó gyűjtő-csatorna el nem készült, a mely művelet a Nyírvíz-szabályozásnak előmunkálatát képezte.
2Keletre keskeny és csakis a Kraszna mellett mocsaras szegély választja el a Nyírt a Tiszától és Krasznától, mely helyen meredeken, másutt lejtősen megy át a környező agyagos lapályba.
A déli bihari oldal, mely meredeken hajlik a Berettyó és Ér folyó medenczéjéra, oly élesen válik el a szomszédos televényes agyagtalajtól, hogy az uralkodó szelek a homokot mintegy reáborítják az egészen elütő természetü talajra és a Nyírnek határát, lassan bár, de mindinkább délre tolják.
Míg éjszak felé a Nyírnek homokja lejtősen és elmosódottan, addig itt meredeken határolódik.
Szabolcs vármegyének kőzetei, hegyei egyáltalában nincsenek.
A Nyír egy a síkságból kiemelkedő homokmagaslat, melynek keletkezéséről alább lesz szó, és a mely kiemelkedést egy zegzúgos vonal egy nagyobb éjszaki és egy kisebb déli részre oszt.
Szabolcs vidéke Tokaj felé.
Saját felvételünk.
A déli rész mintegy negyedét képezi az éjszakinak.
