Géták.
229Géták.
335-ben Kr. e. a gétákat találjuk Temes vármegye vidékén. Nagy Sándor, Makedónia királya, hadjáratot indítván az éjszaki népek ellen, midőn a lyginosi ütközetben a tribullokat megverte, az Istros folyón túl lakó géták ellen kísérlé meg a támadást. Ezek az agathirszekkel szövetkezve, nagy számmal (több mint 10.000 gyalogos és 4000 lovas) gyűltek össze a folyó partján. Nagy Sándor hajókon és fatörzsekből vájt csónakokon átkelt a folyón, fölgyújtotta és földig rombolta az agathirszek és géták fővárosát s teljes győzelmet aratván fölöttük, meg akarta alapítani uralmát az alsó Dunán. Azonban az egyesült géták és agathirszek csakhamar visszaszorították őt, úgy hogy kénytelen volt ismét átvonulni a Duna jobbpartjára. A gétákkal szaporodott agathirszek erejét és ellentállási képességét bizonyítja, hogy harczias és veszedelmes szomszédjaik, a kelták és galaták, úgy szintén az éjszakról és nyugatról lefelé húzódó más ellenséges törzsek két évszázad mulva sem tudták őket megszilárdult lakóhelyeikből kiszorítani.
Pulszky Ferencz, a magyarországi kelta uralom emlékeiről írt tanulmányában, negyedfél századra teszi a kelták tartózkodását az alsó Duna jobbparti vidékein. Szerinte e nép összeköttetésben állott az olaszországi kelta törzsekkel, sőt talán franczia rokonaival is. Fölteszi róluk, hogy szétszórt fajrokonaik révén görög műveltséggel, római és etruszk czivilizáczióval jöttek érintkezésbe s annak csíráit magukkal hozták.* Az élet szükségletei következtében a maros–temesközi népek összeköttetésbe jöttek az alsó Duna túlsó partján lakó keltákkal s megtanulták tőlük a bányászatot, az ezüstnek más fémektől való vegyi elválasztását, a vasiparnak a puhább bronz fölötti előnyeit, a pénzkészítés és érembélyegzés fogásait, a czélszerűbb fegyverkezést, ruházkodást és életmódot, a díszítményformáknak ízlésesebb előállítását és a kereskedelem hasznát. A szomszéd keltákkal való állandó közlekedésnek bizonyítékai a Nera-folyó mellett talált nagyszámú ezüst tetradrachmák,* melyek Nagy Sándor atyja, II. Fülöp makedon király tetradrachmáinak utánzatai. A főlapon szakállas Zeus-főt, a hátlapon lovagot ábrázolnak. Midőn a kelták az agathirszekkel és gétákkal kereskedelmi viszonyba léptek, eltanulták tőlük a tetradrachmák gyártását, melyek bár utánzatok, mégis arról tanúskodnak, hogy az agathirszek és géták nemcsak az ezüst feldolgozásához és a vasból készült érembélyegzők előállításához értettek, de a belkereskedésük is oly terjedelmes volt, hogy a polgárosodás bizonyos fokát mutató pénzverést náluk is szükségessé tette. Temesmegye területén találtak kelta bárdokat, melyek ugyancsak a két szomszéd nép kölcsönös egymásra hatásának idejéből származnak.*
Archaeolog. Közlem., XIII. k. 1. f.
Temesvári Tört. és rég. Értesítő, 1878. évf. I. f.
Szentkláray: Krassó várm. őshajdana, 6–7. 1
