Jazygok, albok, saldok, potulok, kiagizek.
Jazygok, albok, saldok, potulok, kiagizek.
A dákok tizenöt törzséből négy lakott azon a területen, melyet a Maros, Tisza, Duna és az erdélyi hegyek határolnak: az albokok, saldok, potulok és kiagizek.* Decebálra nézve életkérdés, hogy a római fegyverek és a római czivilizáczió ki ne szorítsa őt országa határaiból. Ennél fogva életbelépteti a dák hadseregnél a római katonaság fegyelmét és kiváló hadvezéreket fogad zsoldjába, kik Vespasianus és Domitianus idejében többször győzelmesen megrohanták a rómaiak dunai vonalát. Julianus római hadvezér Lugos és Karánsebes között, a Tapae melletti nagy ütközetben, saját területükön megveri ugyan a dákokat, de ez a római birodalom határszéleinek nyugalmát nem biztosította, mert a császárnak más hadtereken sem kedvezett a szerencse. A markomannok legyőzték a rómaiakat és a dákokhoz pártolt jazygok egy egész római légiót semmisítettek meg. A rómaiak kénytelenek pénzen vásárolni meg a dákok barátságát. Decebál országának művelésére és erősítésére tudta felhasználni a tiz éves békét. Dáczia néhány esztendő alatt hatalmas katonai állammá fejlődik. Virágzó városok keletkeznek benne. A körülsánczolt városokban lakóházak épülnek, melyekben harczias szellemmel párosulva, családi élet honol. A mai hunyadmegyei Várhely mellett újra építteti Decebál a régi sarmatáktól emelt Sarmizegethusát (Augusta Dacorum), mely Dáczia kellő közepén fővárossá lőn.* Száz esztendőre Kr. u. Dákország az erőfejlettségnek olyan fokára emelkedik, hogy Rómából aggódva tekintenek egy újabb dák támadás elé. A római stratégia kezdettől fogva kiváló gondozásban részesítette ugyan a Duna alsó vonalát, és a moesiai jobbpart állandó letelepedésnek és erős várrendszernek összefüggő lánczolata volt, pompás útvonalakkal egymáshoz kapcsolva, mindamellett a jobbparti védővonal alig tudta megvédeni a birodalom biztosságát a túlsóparti népek ellen. 231Miért is arra törekszik most a római kormány, hogy a Duna balparti vidékét gyarmatosítsa és a népzajlás zivatarait elhárítsa.* A Duna balparti tartomány ritka termékenysége, bányáinak gazdag arany- és sótartalma, az állattenyésztésre alkalmas mezők és rétségek szintén ingerelték Róma hatalmi vágyakozását.
Ptolomaeus: I. c.
Király Pál: Marcus Ulpius Trajanus dák háborúi. (Századok, 1888. évf. IX. f.)
Ortvay: Dáczia és Moesia területén. (Arch. Értes. 1875. 8. sz.)
Mikor Traján császár meggyőződik, hogy uralma alatt a római hadseregben új életre ébredt a harczvágy, arra tökéli el magát, hogy a dákok részéről szenvedett megaláztatásokért bosszút áll és Dácziát a római birodalomba kebelezi. Széttépte tehát a Decebállal kötött békeszerződést, megtagadta, a dákoknak az adófizetést és leigázásukra készült. 98–99 telén leutazott a Rajnától az alsó Dunára, hogy a nagy háborút a helyszínen személyesen előkészítse. Azután Rómába ment hangulatot csinálni, hadseregét lelkesíteni és fölszerelni.
