Mária Terézia.
Mária Terézia.
A megüresedett trónra az 1723-ik évi örökösödési rend szerint Mária Terézia főherczegnő lépett. Nagyon szomorú kilátások között kezdé uralkodását. Fegyverben állott ellene fél Európa. Trónja megmentésére a törvényes királyához mindenkor hű magyar nemzetnél keresett segítséget. Az 1741-ki országgyűlésen jún. 20-án személyesen is megjelent a rendek között, kik Pálffy Jánost nádorrá választván, Mária Teréziát hat nap múlva megkoronázták. A rendek postulátumaiban a délmagyarországi részek visszakapcsolása egyik fő és lényeges pont volt. Határozottan követelték a rendek annak felvételét a királyi hitlevélbe, hogy az ország ezentúl minden részeiben saját törvényei és szokásai, nem pedig az osztrák örökös tartományok módjára fog kormányoztatni, az ország épsége azonnal helyre fog állíttatni, a törököktől visszanyert részek Magyarországhoz fognak kapcsoltatni és a többi magyar megyékkel egyenlő igazgatás alá helyeztetni, a tisztségekre és hivatalokra 358egyedül magyarok fognak kineveztetni és a magyar ügyek kizárólag magyarok által fognak kezeltetni. Mária Terézia leirata nem erősíté meg ugyan a hitlevélnek ezt a szövegezését, de általában megnyugtató igéreteket tett. Minthogy – úgymond – az 1715-ki III. t.-cz. a rendeket különben is világosan biztosítja, hogy Magyarország nem fog a többi örökös tartományok módjára kormányoztatni: előre is megegyezését adja, hogy ez iránt új törvényczikkely alkottassék. A visszaszerzett részek bekebelezését illetőleg, hajlandó annak módjáról tanácskozni a rendekkel. Igéri, hogy az egyházi s világi méltóságokba csak érdemes magyarokat fog helyezni és hogy a magyar ügyeket magyarokkal fogja kezeltetni.
A Temesi-Bánság igazgatása a Mercytől megvetett alapon folyt tovább. Itt csak a kiemelkedőbb mozzanatokra szorítkozom.* 1745-ben az alibunári mocsár poshadt vizét kezdték csatornázással lecsapolni. A szerencsétlen belgrádi békekötés következtében Oláhország és Szerbia török kézre kerülvén, az ottani görögök és a kath. vallású paulichiánus bolgárok, összesen mintegy 300 család, nyájaikkal s minden vagyonukkal a Temesi-Bánságba vándoroltak s ezeket Vingán, Besenyőn, Bodrog és Szőllős prédiumokon, úgyszintén a Vinga szomszédágában fekvő szanádi és dvorini majorságokban s az oraviczai bányakerületben telepítették le. 1744-ben a vingai bolgárok kiváltságokat nyertek. Az egész bánsági hegyvidéket közigazgatási tekintetben négy bányahivatalra osztották fel. 1751 okt. havában Mária Terézia a Temesi-Bánságban addig fennállott tisztán katonai kormányzási rendszert megváltoztatta s katonaivá és kamaraivá (polgárivá) alakította át. Ennek következtében csak azok a vidékek maradtak katonai kormány alatt, melyekben nagyobb katonai osztályok állandóan voltak elhelyezve, ú. m. a Duna hosszában Pancsova, Uj-Palánka, Mehádia és Karánsebes, azonképen a becskereki vidéknek a Tiszához közelfekvő némely helyei, melyekből az 1741. évi XVIII. t.-cz. szerint a bánsági katonai Határőrvidéket szervezték. A polgári tartományi igazgatóságot a bécsi udvari főkamarának rendelték alá. A bánsági és szerémségi szerbek ügyeire nézve 1751 szept. 22-én Bécsben a „Temes-bánsági és Illir udvari deputáczió”-t állították fel, melynek első elnöke gróf Kolowrat Ferdinánd volt. Ugyanakkor (1750) feloszlatta a királynő a tisza-marosi Határőrvidéket, a csajkások két századának kivételével. E miatt a délvidéki szerbek elkeseredésükben pártos mozgalmakat kezdeményeztek, kijelentvén, hogy fegyvereiket nem fogják a magyar alattvalósággal fölcserélni, hanem készek inkább kivándorolni és az orosz czár jogara alatt keresnek új hazát. Szövetkezve a bánsági, horvátországi és bácskai elégedetlen szerbekkel, több ezerre (állítólag 30.000) menő tisza-marosi szerb család fölkerekedett s Tököli és Horváth kapitányok vezérlete alatt, 1751-ben Oroszországba költözött, hol Kievtől Ocsakováig két kormányzósági kerületben telepedtek le. A pénzszerzés gondjai arra vitték Mária Teréziát, hogy a Temesi Bánságot 1759-ben, előlegezett 10 millió forintért, a bécsi városi banknak 10 esztendőre elzálogosította. A Temesi-Bánságot az évi aug. 1-től összes jogaival, kamarai jövedelmeivel és magával az adminisztráczióval a bécsi miniszteriális banco-deputatio alá helyezték s így maradt 1769 jan. 1-ig. Ezekben foglalhatók össze a Temesi Bánság közéletében a kiemelkedőbb események Mercy kormányzó utódai alatt.
A részletes leírást Száz év Délmagyarország újabb történetéből, cz. munkámban találja az olvasó.
