Pénzügy és hitel
Pénzügy és hitel
Pénzügy és hitel. A kereskedelmi forgalom élénkülése már oly időben érlelte meg Temesvárott egy pénzintézet alapításának szükségességét, a mikor más városok hasonló tervek megvalósítására még nem gondolhattak. Az első temesvári takarékpénztár eszméje 1845-ből származik; maga a pénzintézet azonban: a „Temesvári Takarékpénztár Egyesület” (a mai „Első Temesvári Takarékpénztár”) csak egy évvel később alakult. Az intézet alaptőkéje 20.000 forint volt és 400 darab 50 forintos részvényből állott. A takarékpénztári egyesület 21 éven át egyetlen pénzintézete 283volt a városnak. A kiegyezés esztendejében alakult a 400.000 forint részvénytőkével rendelkező „Első Bánáti Kereskedelmi és Iparbank”, majd egy évvel később a „Temesvári Kereskedelmi és Földhitelbank”, melynek 200.000 forint alaptőkéje volt. 1869-ben keletkezett a „Temesi Takarékpénztár” (a mai „Temesvári Agrár Takarékpénztár r.-t.”) és 1870-ben a „Temesvári Iparbank”. Az előbbi részvénytőkéje 50.000, az utóbbié 80.000 forintra rúgott. Az országos pénzügyi válságot az öt intézet közül csak kettő tudta túlélni: a volt „Egyesület” és a „Temesi Takarékpénztár”. A másik három pénzintézet csődbe jutott. A három pénzintézet bukása 1873 augusztus havától 1874 január haváig, tehát egy félév alatt következett be, képzelhető, hogy mily magatartást tanusíthatott a közönség a meglevő két intézettel szemben. Az „Első Temesvári Takarékpénztár” az 1873. év augusztus–október havában tényleg 340.000 forint betétet veszített el. (Barát Ármin: „Az első temesvári takarékpénztár ötvenéves története”, 168. oldal.) A krizis következtében 1881-ig csupán két kisebb pénzintézet alakult. Azontúl azonban évenként alapítottak pénzintézeteket. A nyolczvanas és kilenczvenes évek mindegyikére tényleg egy-egy takarékpénztár vagy bank alapítása jut. Ez a sűrű alapítás az 1911. év végén 32-re szöktette fel a pénzintézetek számát.
