1848.
1848.
Az 1848-iki márcziusi események hatása csakhamar Vasmegyére is kiterjedt. Már márczius 19-ikén érkezett meg Batthyány miniszterelnök leirata, melyben a vármegyét ideiglenes nemzetőrség felállítására hívta fel. Kőszegen csakhamar szervezkedtek is és elsőül a királyi tábla ügyvédei léptek be az ujonnan alakult nemzetőrségbe, mely az április 9-iki zavargások alkalmával Preiszler Antal nyugalmazott kapitány vezérlete alatt derekasan megállta helyét. A nemzetőrség csupán három havi kötelezettséggel, 241első sorban a belső rend és közbiztonság védelmére állítattatott fel Vidos József vezérlete alatt.
Az aldunai és horvát mozgalmak első hírére a magyar kormány május 16-án kelt rendeletével 10 honvéd-zászlóalj felállítását rendelte el; ezek közül a 7-ik zászlóalj székhelyéül Szombathelyt tűzték ki.
Szemere Bertalan belügyminiszter leiratát a vármegye május 25-ikén megtartott közgyülésében tárgyalta. Az önkéntes honvéd-zászlóalj felállítására jelentékeny összeget szavazott meg a nemesi pénztárból, ezenfelül a lakosságot adakozásra hívta fel, a Szombathelyen megtartandó toborzásra pedig polgári biztosul Sághy Mihályt jelölte ki.
A toborzás csakhamar a vármegye főbb helyein, május 26-tól junius 11-ig, a legnagyobb gyorsasággal eszközöltetett.
VIDOS JÓZSEF. Az orsz. képtárból.
Eközben a nemzetőrség is teljesen felkészült, zászlójukat junius 13-án avatták fel Ikervárott, Batthyány Lajos grófné védnöksége alatt, s két nappal később már a 7-ik zászlóalj tisztikarát is kinevezték.
Alig állítatott fel a 7-ik zászlóalj, a vármegye junius 19-iki közgyülésében, Vidos József inditványára, ujabb 3000 főnyi önkéntes sereg toborzását határozta el.
A képviselő-választások junius 23-án általános hadi-készülődések között folytak le. Megválasztattak:
Szombathelyen: Horváth Boldizsár, Kőszegen: Bezerédj László, Sárvárott és Kis-Czellen: Batthyány Lajos gróf miniszterelnök (Ez utóbbi kerületben Batthyány lemondása folytán később Békássy Imre választatott meg.), Rumban: Széll József, Körmenden: Hettyey Vincze, Muraszombaton: gróf Szápáry Antal, Szent-Gotthárdon: Szabadfy Sándor, Német-Ujváron: Hetyey István, Felső-Eőrön: Reiszig Alajos.
A horvátországi zavarok folytán előbb a vármegyében levő két század gyalog-katonaság és a Miklós császár nevü huszárezred első osztálya, utóbb a Vidos-féle nemzetőrség is a Drávához rendeltetett, a 7-ik zászlóalj pedig, julius 26-án kelt rendelettel, Veszprémbe helyeztetett át.
Jellasich készülődéseire Batthyány augusztus 15-én ujból felhívta a vármegyét, hogy a haza határának védelmére egy uj önkéntes mozgó őrsereget állítson fel, a nemzetőrség szervezésére pedig Széll József kir. biztost küldte 242ki. A vármegye augusztus 23-án megtartott közgyülésében 3000 nemzetőrt ajánlott meg; a kivetés Vidos alispán elnöklete alatt egy öt tagu bizottságra bízatott és a gyorsan összetoborzott nemzetőrséget Pápára, Kosztolányi Móricz táborába küldték.
Jellasich e készülődések alatt, szeptember 1-én, beütött Magyarországba, azonban a főváros környékén szenvedett kudarcz után, csakhamar a Lajta felé igyekezett.
Ezalatt Békássy Imre kormánybiztos erélyes intézkedései következtében Szombathelynél hatalmas felkelő csapat gyült össze, mely Móga tábornok seregéhez csatlakozva, Jellasich ellen vonult, ki azonban szerencsésen elérvén a határt, a 20,000 főnyi horvát határőrséget, Teodorovics tábornok vezérlete alatt, sorsára bízta, meghagyván, hogy Vas- és Zalavármegyéken keresztül menjenek hazájukba, a hogy tudnak. Ez azonban nem ment oly könnyen, mert Jellasich közeledtének hírére, mig Batthyány Sopronban szervezte a felkelést, addig Széll József és Reiszig Alajos kormánybiztosok Vasmegyében működtek hasonló eredménynyel.
Teodorovich október hó 11-én már Horpácsnál állott, innen egy őrnagyot kezesül küldött Kőszegre, békés átvonulást kérve. Kőszeg e kívánságot nem tagadta meg, sőt az érkező horvátokat megvendégelte; mindazonáltal, az egyes horvát határőrök rakonczátlankodásait meggátolandó, a helybeli nemzetőrséget rendelték ki őrségül. Ezalatt azonban Reiszig Alajos népfelkelői egyesülvén a Vidos-féle felkelő-csapattal, Szombathely és Meszlény között félköralakban előnyomúltak, mire a horvátok felkerekedtek s Rőtön és Lékán át Stiria felé menekültek. Míg a kőszegi nemzetőrök a horvátok üldözésére siettek, addig a felkelők betörtek másnap Kőszegre s az ott maradt horvátokat konczolták fel.
A horvátok kiveretésével a vármegye lázas tevékenységgel ismét a sorozáshoz látott. Október 21-től deczember 4-ig 3000 ujoncz soroztatott, s belőlük a 44-ik és 45-ik honvédzászlóalj alakíttatott.
A sikeres összhadjárat nem termett többé babérokat a nemzeti seregeknek. Perczel Mór drávamenti táborából kimozdíttatva, deczember 22-én Körmendnél táborozott, innen Rumon és Sárváron át a Vértes-hegyekhez vonult. Ezalatt Nugent tábornok 10,000 főnyi seregével, 36 ágyúval Radkersburgból megindult Muraszombaton át és deczember 24-ikén már Körmenden táborozott. Innen Althan gróf vezérlete alatt egy csapatot Szombathelyre küldvén, kijelentette, hogy a vármegyét megszállja és kormányzata alá veszi. Ezalatt deczember 25-ikén Schaffgotsch gróf őrnagy egy szakasz lovassággal és két század gyalogsággal Kőszeget szállotta meg.
