III. Endre.
III. Endre.
László halálával III. Endre került a trónra, a kinek uralkodása kezdetén Aba Amadé nádorrá lett, a Baksa nembeli Loránt vajda pedig a királyi tanácsba hivatott meg. E két hatalmas főúr csakhamar a Felsőtisza vidékét is III. Endre király iránti hűségre térítette. Midőn 1290. őszén III. Endre a Felvidékre ment, az Aba nemzetség, Amadé nádorral az élén, mindenütt hódolattal fogadta. Példáját követte a Baksa nembeli Simon fia György is, a kit a király rögtön egy felbukkanó kalandor ellen küldött, a ki magát IV. László testvérének mondván, a zavarosban igyekezett halászni; de György visszakergette Lengyelországba. III. Endrének Albert osztrák herczeggel is meg kellett küzdenie, a ki a határszéli várakat foglalta el. 1291 nyarán indult Ausztria felé a sereg, melyben részt vettek András és Jákó, a Sztárayak ősei, a kik mint tanácsurak, folyton a király mellett voltak; továbbá a Baksa Simon fia György, a Soós család őse és ennek unokaőcscse, Synka, a ki Bécs ostrománál tüntette ki magát. A hadjárat után III. Endre bőkezűen jutalmazta a Baksa nemzetség tagjainak vitézségét. Csakhogy a háború után ismét belzavarok nyugtalanították a vármegye népét. Maguk a Baksák, Simon fia György és rokonai kezdtek garázdálkodni; tehették, mert a király a Dalmáczia felől közelgő Anjou trónkövetelőkkel volt elfoglalva. Simon fia Györgynek a király megbocsátotta garázdálkodásait, mert a Baksa nemzetség ellen Biharban valóságos hadjáratot kellett indítani, melyben a Baksa nembeli Synka, a György unokaöcscse is részt vett, a kit a király 1297-ben Lengyelországba küldött, Lokjetek Ulászló segélyére. A garázdálkodó főurak ellen, az 1298 évi pesti országgyűlés törvényei értelmében csakhamar megindult az eljárás. Loránt nádor 1298-ban október 6-án már Szabolcs vármegyében hallgatta ki a tanúkat bizonyos hatalmaskodásokról, 1299-ben Zemplén nemessége Zemplén várában gyűlt egybe a főispán elnöklete a hatalmaskodások megtorlása végett.
Csakhogy az Anjou-párt mindegyre jobban tért foglalt az országban. Oda számíthatjuk a Rathold (Rátót) nembeli Kakas mestert is, a kazai Kakas család ősét, a ki már 1290-ben Sárospatakot bírta (Karácsonyi III. 12.), sőt a Taktaközben is birtokos volt.
