4. család: Repülőhal-félék (Dactylopteridae)
4. család: Repülőhal-félék (Dactylopteridae)
A morgóhalakkal közeli atyafiságban állanak, de mellúszójuk még fejlettebb. Egyetlen nemzetség (Dactylopterus Lacép.) tartozik ide, 4 fajjal, amelyek a meleg- és a mérsékelt égalji tengerekben élnek. A legismertebb faj:
Az európai repülőhal (Dactylopterus volitans L.)
Mellúszója, a morgóhalakéhoz hasonlóan, két részből áll. Egyik részét csak néhány rövid sugár alkotja, de nem különül el, hanem hártya csatolja a másik részhez, amely jelentékenyen megnagyobbodott. Ez a rész a testhez simulva egész a farok tövéig ér. Az első, keménysugárú hátúszó rövidebb a másiknál és elülső, elkülönített sugarai kissé meghosszabbodtak. Az első hátúszóban 6, a másodikban 8, a kis hátúszóban 1 és 4, az alsóban 6, az első mellúszóban 6, a másodikban 29–30 sugár van. Orra rövid; homloka magas; a fej teljesen vértezett, mint a morgóhalaké; az elülső kopoltyúfedőn igen hosszú tüske nőtt. A fogak kövezetszerűen csatlakoznak egymáshoz. Nyulánk testét rovátkás szélű, részben ormos pikkelyek borítják. Szép, világosbarna színű háta sötéten márványozott és foltos, az arctájék és a törzs két oldala ezüsttel futtatott világosvörös; a nagy mellúszók sötét alapjától élénken ütnek el a fémfényű, kék pettyek és sávok. A szürke hátúszókon felhős barna foltok vannak; a vörösesbarna farokúszón foltsorok láthatók. A Földközi-tengerben a legnagyobb példányok kb. 50 cm hosszúak.
Életmódja a morgóhaléhoz hasonlít, amennyiben szintén fenéklakó hal. Tápláléka apró férgekből, kagylókból és a rákok sorából kerül ki. Az iszapot, mint a nápolyi akváriumban megfigyelték, eledelszerzés végett kisebbik mellúszójával kotorja fel. Szívesen hever a fenéken, s e közben hasúszójára támaszkodik. Sekély vízben rajokba verődik s a fogságban is összetart társaival. Ha üldözik, mellúszóját kitárva, kiszökken a vízből és egy darabon a felszín fölött lebeg, mint a morgóhal. Sokszor összetévesztik a repülő fecskehallal, s e miatt sok téves adat került be róla a különböző leírásokba. Különösen repülőtehetségét becsülték túl. A fecskehal nyilttengeri állat, a repülőhal ellenben fenéklakó, s e miatt a partok közelében tartózkodik. A fenéken gyorsan siklik tovább, de mindig csak rövid távolságra; szükség esetén a sekély vízből ki is szökken; ú. n. repülése közben kifeszített mellúszóit ejtőernyőül használja, a szárnycsapásokhoz hasonló mozgásokat nem végez. Az európai repülőhal közeli rokona a japáni partok mentén élő D. orientalis forma jordani Franz.
