BEUST KÜLÜGYMINISZTERNEK NEVEZTETIK KI.
BEUST KÜLÜGYMINISZTERNEK NEVEZTETIK KI.
1866. október 30-dikán Beust b., szászországi volt miniszterelnök, a monarchia külügyminiszterének neveztetett ki, Esterházy Mór gr. tárcza nélküli miniszter pedig fölmentetett állásától.
Mint Ebeling Beustnak életéről és államférfiúi működéséről irt munkája II. kötetében a 428. lapon irja, «az új külügyminiszter egy pillanatig sem lehetett bizonytalanságban, hogy első föladata, hogy létrehozza a kiegyezést a magyarokkal, s hogy ugyanakkor a Lajtán innen és túl teljesen érvényre juttassa a parlamenti elvet. Mert csak így remélhette, hogy ráveszi a magyarokat az alkotmányosan elintézendő közös ügyek engedményére, a melyet ők nagy súlyúnak tartottak, s hogy a monarchia nyugoti felét a legmesszebbmenő szabadelvű intézményekkel kárpótolhatja a jelentékeny áldozatokért, a melyeket a magyar kiegyezés reá ró.»
Beust kinevezése napján egybehivatott a magyar országgyűlés november hó 19-dikére.
72Beust «Aus drei Viertel-Jahrhunderten» czímű, 1887-ben megjelent munkájának a magyar kiegyezéssel foglalkozó fejezete utolsó lapjára Andrássy Gyula gr. a maga példányába a következőket irta:
«A milyen helytelen volt Beust fölfogása a követendő külügyi politikáról, épp olyan találó és helyes volt itélete a monarchia belső helyzetéről.»
