MŰVELŐDÉSI ÁLLAPOTOK ÉS TÁRSADALMI ALAPJAIK (ÍRÁSTUDÁS, ISKOLA, ÉRTELMISÉG)
MŰVELŐDÉSI ÁLLAPOTOK ÉS TÁRSADALMI ALAPJAIK
(ÍRÁSTUDÁS, ISKOLA, ÉRTELMISÉG)
(ÍRÁSTUDÁS, ISKOLA, ÉRTELMISÉG)
A művelődési állapotok feltérképezésének művelődéstörténeti fontosságára: DANKANITS Á., A közművelődés történetéről (Korunk, 1977. 1–2). Az írni és olvasni tudásra: MISKOLCZY A., Az írni tudás és társadalmi rétegződés Erdélyben az 1820–30-as években (A Ráday Gyűjtemény Évkönyve II. 1981).
Az iskolalátogatási összesítő kimutatásokat közli a Tafeln, a számára megküldött egyházi iskolakimutatások: OL, GPr. 297–401. cs. A lutheránus iskolahálózat kiépülésére és működésére: FR. TEUTSCH, Die siebenbürgisch-sächsische Volksschule (Schässburg 1926). Az unitárius iskolahálózatra: 1787-i kimutatást őriz: OL, EOKL, Erdélyi Kincstári Levéltár, Exactoratus fundationalis, 17. cs.; JAKAB E., Az unitáriusok nevelése és tanrendszere (Néptanítók Lapja, 1884. 22–25). A római katolikus iskoláztatásra: 1784-i összeírást őriz: OL, Gubernium Transylvanicum, Commissio in Publico-Ecclesiasticis, 25. k.; BOGA A., A katolikus iskolázás múltja Erdélyben (Kolozsvár 1940). A református iskolahálózatra: BERECZ GY., Háromszékvármegye népoktatási intézményeinek története (Brassó 1893); KÁDÁR J., Szolnok-Doboka vármegye nevelés és oktatásügyének története 1000–1896 (Dés 1896); PALLÓS A., Maros-Torda vármegye és Marosvásárhely szabad királyi város népoktatási intézeteinek (Marosvásárhely 1896); SEBESTYÉN K., Kalotaszeg népoktatása a XV. századtól 1848-ig (Műv. T. I); Sípos G., Marosszéki népoktatás a XV. századtól 1848-ig (Műv. T. II); MÉSZÁROS I., Az iskolaügy története Magyarországon 996–1777 között (Bp. 1981).
A román iskolahálózatra vonatkozó Şincai jelentések: OL, GP, 1788: 3141, 1790: 1979. Reális képet adnak az iskoláztatás eredményességéről: L. PROTOPOPESCU, Contribuţii la istoria învăţămîntului din Transilvania 1774–1805 (Bucureşti 1966); N. ALBU, Istoria şcolilor româneşti din Transilvania între 1800–1867 (Bucureşi 1971). A reformkori ortodox iskolák kimutatása: OL, Vegyes, Statisztikai tabellák, 3. cs; OL, GP, 1839: 3967. A görög katolikus iskolákról tudósít Leményi püspök 1840-i jelentése: OL, EOKL, Diaetalia, 123. cs.
Az erdélyi határőrvidéki iskolarendszerre vonatkozó főhadiparancsnoksági jelentések és a reájuk adott bécsi vélemények: Kriegsarchiv, Hofkriegsrat, 1831: B 152/16, 1834: B 9/73; 1836: B 9/157, 1838: B 9/61, 1839: B 109/9, 1839: B 9/39, 1846: B 9/40, 1848: B 9/54.
Az erdélyi értelmiségi lét alapkérdéseire: BENKŐ S., Sorsformáló értelem (Bukarest 1971); UŐ, A helyzettudat; GÁLL E., Nemzetiség, erkölcs, értelmiség (Bp. 1978). Az értelmiségi létszám számszerű alakulására: BENKŐ S., Az erdélyi műszaki és gazdasági értelmiség kialakulásának kérdéséhez (CSETRI E.–IMREH I.–BENKŐ S., Tanulmányok az erdélyi kapitalizmus kezdeteiről. Bukarest 1956). Az életszínvonal-igényekre: MISKOLCZY A., Adatok az erdélyi reformkori hivatalnok-értelmiség életformájához (AtSz 1977. 3–4).
