BENICZKY PÉTER (1606–1664) költő
Tündér változásán hogy meg ne szégyenülj,
Mikor rád mosolyog, mások kárán tanulj,
Biztatása után vakmerően ne indulj.
Kiben e kettő forr,
Nincsen ott nyugodalom…
Megszakad vonásban,
Mert nem tudják jó voltát.
Sok érdemes legény,
Hogy értéke szegény,
Fogja az eke szarvát…
Nem cserélne mégis
A kalmárok ebével…