A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól; de a gonosz embert kárhoztatja ő.
Nem erősül meg ember [Jób 18,5-20.] az istentelenséggel; az igazaknak pedig gyökerök [Jób 8,16. 17.] ki nem mozdul.
A derék asszony [rész 31,10-29.] koronája az ő férjének; de mint az ő csontjaiban való rothadás, olyan a megszégyenítő.
Az igazaknak gondolatjaik igazak; az istentelenek tanácsa csalás.
Az istenteleneknek beszédei leselkednek [rész 1,11.] a vér után; az igazaknak pedig szája megszabadítja azokat.
Leomlanak az istentelenek, és oda lesznek; az igazak háza pedig megáll.
Az ő értelme szerint dicsértetik a férfiú; de az elfordult elméjű útálatos lesz.
Jobb, a kit kevésre [1 Sám. 18,23.] tartanak, és szolgája van, mint a ki magát felmagasztalja, és szűk kenyerű.
Az igaz az ő barmának [5 Móz. 25,4.] érzését is ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen.
A ki míveli az ő földét, [rész 28,19.] megelégedik eledellel; a ki pedig követ hiábavalókat, bolond az.
Kivánja az istentelen a gonoszok prédáját; de az igaznak gyökere ád gyümölcsöt.
Az ajkaknak vétkében gonosz tőr van, [Zsolt. 41,7. 52,4.] de kimenekedik a nyomorúságból az igaz.
Az ő szájának [rész 13,3. Zsolt. 34,13-16.] gyümölcséből elégedik meg a férfi jóval; és az ő cselekedetének fizetését veszi az ember önmagának.
A bolondnak úta helyes az ő szeme előtt, de a ki tanácscsal él, bölcs az.
A bolondnak haragja azon napon megismertetik; elfedezi pedig a szidalmat az eszes ember.
A ki igazán szól, megjelenti [rész 14,5.] az igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot.
Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; [vers 12. Zsolt. 52,4.] de a bölcseknek nyelve orvosság.
Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig.
Álnokság van a gonosz gondolóknak [vers 5.] szívében; a békességnek tanácsosiban pedig vígasság.
Nem vettetik az igaz semmi bántásba; az istentelenek pedig teljesek nyavalyával.
Útálatosok az Úrnál a csalárd beszédek; a kik pedig cselekesznek hűségesen, kedvesek ő nála.
Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a [rész 15,2.] bolondságot.
A gyorsaknak keze uralkodik; a rest [rész 19,15.] pedig adófizető lesz.
A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt.
Útba igazítja az ő felebarátját az igaz; de az istentelenek útja eltévelyíti őket.
Nem süti meg a [rész 19,15.] rest, a mit vadászásával fogott; de drága marhája az embernek serénysége.
Az igazságnak útjában van élet; és az ő ösvényének úta halhatatlanság.