a) 1834. december 17. Kerületi ülés. Tárgy: Kik lehetnek az ur és jobbagy között itélő uriszék meghivott tagjai?
a)
1834. december 17.
Kerületi ülés.
Tárgy: Kik lehetnek az ur és jobbagy között itélő uriszék meghivott tagjai?
1834. december 17.
Kerületi ülés.
Tárgy: Kik lehetnek az ur és jobbagy között itélő uriszék meghivott tagjai?
Pozsony, December 24. 1834.
A KK és RR december 20-án berekesztvén az úriszék iránti végzésnek megváltozása következésében tartott kerületi tanácskozásaikat, december 22-ik s 23-ik napjain (21-én vasárnapi szünet volt) az ezen végzésekhez alkalmaztatott izenetnek, s a törvényczikkely illető pontjai szerkezetének rostálgatásával foglalatoskodtanak, s tegnap már ez is béfejeztetvén, ma a nyomban következő karácsonyi ünnepek tekintetéből ülés nem tartatott.
Az ur s jobbágy közti viszonyokban biráskodandó úriszék elrendezésének hátralévő részei imígy következnek: Miután az úriszék elnökének minősége felől az előbbi levelemben foglaltak elhatározva valának, következett azon kérdés, valjon az úriszék közbiráit, – kik convocatusoknak szoktak neveztetni, továbbá is a földesúr hivassa e meg, vagy pedig a megye közönsége nevezze? PRÓNAY szükségesnek vélte volna, hogy ha már az elnök kinevezése földesúri tetszésre bizatott, legalább a convocatusok legyenek a megye által kinevezve, különben bár ha a sz[olga]biró s esküdt kijelelése a megyére bizatnék is, ez semmi biztosítást sem nyujtana, hogy az igazság részrehajlás nélkül fog szolgáltatni, mert a földesúr által ön érdekében nevezett tagoknál lesz a voxoknak többsége. Mások azonban ugy vélekedtek, hogy ha már az elnökség kinevezése sem vonatott el a földesúri kinevezéstől, annál kevésbbé lehet a convocatusok kijelelését elvonni, és csakugyan 25 megye, az Egyházi Rend, és Jászkun kerület voxával, 21 megye s a Hajdu kerület ellen az lőn határozva, hogy a convocatusokat továbbá is maga a földesúr hivhassa meg. Abban továbbá BŐTHY javaslatára közértelemmel megegyeztek a KK és RR, hogy uradalmi tiszt convocatus sem lehet az illy úriszéken, s hogy ezen meghivottaknak is, valamint az elnöknek, minden törvényes kifogáson kivülieknek lenniök kelletik. – De már arra nézve, ha valjon ezeknek is szükségeskép táblabiróknak kelletik e lenni? némi vitatások támadván, azon kérdés tétetett voxolásra: minő tulajdonság kivántatik, hogy valaki az urbarialis úriszékeken közbiró lehessen? táblabiróság e vagy pedig csak törvénytudomány (juris peritia), PALÓCZY az utolsóra szavazott, mert abban több biztositást vélt, mint az elsőben, minhogy maga is volt olly gyülésen jelen, ahol egy gyalog regementnek olasz obestere táblabirónak neveztetett, aki úriszéki biróságra szükséges tulajdonokkal felruházottnak csak nem mondathatik. Igy szavazott KÖVÉR is, mert ösmér, ugymond, táblabirót, ki sem irni, sem olvasni, de még csak imádkozni sem tud. Azonban DEÁK mosolyogni vala kénytelen, hogy a KK és RR a táblabiróságot a juris peritiával antithesisbe teszik. Ő kivánta volna, hogy az úriszéki közbiró törvénytudó táblabiró legyen, és mivel a tudománynak nincs olly mérője, mint a bor vagy pálinka erejének, mégis csak jobbnak látja a földesúr szabad választását mentől kissebb körre szorítani, s igy arra voxol, hogy az uriszéki convocatus táblabiró legyen. De a többség mást határozott, azt t. i. hogy csak törvénytudónak kelletik lennie, s birói hitet (ha még le nem tette volna) az úriszék előtt letennie. Végre abban, hogy megyei tisztviselők közbiróságot sem viselhetnek az illy úriszéken, a KK és RR voxolás nélkül megegyeztek; valamint abban is, hogy az Articulare testimonium gyanánt jelen leendő szolgabiró s esküdt szintén birói voxal birjanak, de már az, ha valjon ezeknek kijelelése a megyétől fog e függni, vagy pedig szintén földesúri kinevezésre bizatik? voxolás által lőn eldöntve. A voxok három felé oszlottak: 10 megye földesúri kinevezésre szavazott, 8 megye, hogy rendszerint a járásbeli szolgabiró s esküdt legyen jelen, s csak ezeknek akadályoztatása esetében nevezzen a vármegye, ellenben 29 megye s a Kerületek azon tekintettől vezéreltetvén, hogy a törvényes biztonság tisztei közzé tartozik minden visszaélések eltávoztatására ügyelni, az igazságszolgáltatás részrehajlatlanságát biztositani, s az adó fundusának sértetlenségét is védelmezni, s hogy csak az gerjeszthet a jobbágyokban az úriszéknek eljárása iránt bizodalmat, tisztán és feltétel nélkül a vármegyei kijelelésre szavaztak; ami eszerint a más két elágazás együvé számlálása ellen is absoluta többséggel, s igy az emlitett középvéleménynek is világos elvetésével határozásba ment.
Továbbá szótöbbséggel abban is megegyeztek a KK és RR, hogy a tiszti ügyész hasonlóképen minden esetben a vármegye által fog kineveztetni, még pedig a közadó alapjára leendő felügyelés végett* még akkor is, midőn a jobbágyok (amit tenni szabadságuk lészen) valamely más, magok által választott ügyvéd segedelmével élnek. A tiszti ügyésznek azonban voxa nem leend. Végre pedig abban állapodtak meg a RR, hogy az úriszéki jegyző tisztét a földes urnak embere teljességgel nem viselheti, hanem maga az úriszék fog szótöbbséggel saját biró tagjai közzül e végre valakit kinevezni.
Arra köteles tehát felügyelni, nehogy az úrbéri perben a hadiadó alapjául szolgáló úrbéri telkek száma csökkenést szenvedjen.
Most FEKETE azon inditványt tevé: hogy midőn az urától természeti függésben lévő jobbágy ura ellen tanúságot tesz, minden félelem, s tartózkodás eltávoztatása, s az igazságnak annál bizonyosabb kitudása tekintetéből authenticatio alkalmával a földesúr, vagy ennek fiscálissa vagy tisztje jelen ne lehessen, s viszonosság tekintetéből a jobbágyok ügyvédje sem. – SOMSICS, DEÁK, BEZERÉDY, PÁZMÁNDY s mások azon igyekeztenek, hogy ezen inditványnak belső érdeme jelenleg tanácskozásba ne vétessék, s eldöntésre ne kerüljön, mert attól tartottak hogy ha itt, az úriszéknél, mellynek minden esetre leginkább van biztositó ellenőrségekre szüksége, a feleknek kitiltás kimondatik s zárt ajtóknak titokteljes rendszere megerősittetik, az itélő székeknél való publicitás valahai létesítésének útja előre bevágatik. Kivánták tehát, hogy ezen kérdés itt elmellőztessék, s a publicitás kérdésével szoros kapcsolatban lévén, oda halasztassék, a hová tartozik, s már az itélőszéke elrendezése alkalmávál voxok többségével utasittatott.* – Azonban NAGY PÁL, PRÓNAY s mások Posony követének inditványát pártolák, kinyilatkoztatván, hogy e kérdést a biróságok nyilvánosságával összeköttetésben lenni nem vélik. PRÓNAY különösen érdemileg szóllva sem a per instructiója, hanem itélethozás alkalmára vélné szükségesnek a nyilvánosságot, mellyet sokan nem is az érdeklett felek, hanem a nem érdeklett közönség jelenlétének szabadságában kerestek. Ezen vélemény támogattatott mindazok által kik a nyilvánosságot behozatva látni nem szeretnék, s igy miután hosszúra huzódva az ülés, némellyek szavazatkor jelen nem voltak, csekély szótöbbséggel csakugyan oda ütött ki a dolog, hogy a posonyi inditvány iránt elhatározott végzés tétessék.
Az 1833. nov. 23-i ülésben tette Hertelendy Miksa torontáli követ egyebek mellett azt az indítványt is, hogy „a perek nyitott ajtóknál, tökélletes nyilvánosságnál itéltessenek el”. A javaslat sorsára nem történik utalás, nov. 23-án azonban Siskovics baranyai követ újból említi, de „ezen inditvány most is azon oknál fogva mellőztetett, mivel már … a maga helyére utasittatott”. L.: Országgyűlési Tudósítások. II. köt. 414, 420.
