9. Buda, 1837. június 6.
Kossuth levele anyjához: kifakad törvénytelen fogva tartása miatt.
Első juniusróli becses levele folytában sokat lehetne, sokat kellene válaszlólag írnom, de már tapasztaltam, hogy illyesmiről hasztalan írok; nem adatik kézhez levelem. Azért csak annyit, hogy ha meggondolom, miképen a nyilvánosság volt az elementum, mellyben éltem, és törvényt soha még gondolatban sem sértettem, mégis nemcsak hogy szabadságom elvétetett, de már 5-ik hete vagyok fogva, anélkül hogy csak meg is mondanák, miért s mi oknál fogva; és ha meggondolom, hogy a terminus vége közelget s előttem ennek következésében több hónapos fogság kinézése áll védelem lehetsége s ítélet nélkül, míg ellenem (az édes Anyám levele szerinti mondásához képest a méltóságos királyi ügyigazgató úrnak), Isten tudja minő investigatiók tétetnek; ez valóban olly állapot, mellynek nyugodt szívvel eltűrésére csak olly resignatio s olly tiszta kebel képes, mint az enyim. De hálát adok az Istennek, hogy mind a kettőt megadta, s kérem édes Szüleimet is, erre támaszkodva nyugodtak legyenek, s ne veszítsék el azon béketűrést, mellyet édes Anyám utóbbi leveléből fogyni látok. Ez az oka, hogy e sorokat írom, s az oknál fogva legalább reménlem, nem tagadtatik meg e sorok olvasása édes Szüleimtől.
Balogh dr. úrnak szíves gondoskodását hálás szívvel köszönöm. Egészségem mégis tűrhető. Tisztaság, kiszolgálat, mint fogságban lehet, vagy eledel tekéntetében nincs panaszom; s azoknak, kik velem hivataljoknál fogva érintésben vannak, velem való bánásmódjok kötelességek szoros megtartása mellett ollyan, hogy méltánylásra és becsülésre kötelez. A bor egyformán jó, de amellett maradok, hogy drága, 1000 ft-nál többe jő egy hordó. Most még van mit olvasnom: csak magyar újságot is kaphatnék. A czigarró jó, de még jobb szeretném az amsterdamit, kaphatni a Casinó alatti dohánykereskedésbe. 3 itt levő pipáimat szeretném felcserélhetni más háromért, mert elromlanak örökké használódván. Jósika munkáit s Fessler 3 első darabját visszaküldöm.
Linát, Milit és sógoraimat szívesen csókolom, valamint édes Szüleimnek is kezeiket, s húgaimat ölelem. Isten áldása mindnyájokra.
Egykorú másolat. HL Gen. Komm. GPr.
1837: 160.
Közölve: Markó, 1928. 736–737.
Lederer a levelet június 7-én azzal küldte át Beöthynek, hogy annak első bekezdése az embereket (akiknek Kossuthné várhatóan megmutatja majd) az igazságszolgáltatás ellen hangolja. A jövőben ilyen hangú leveleket nem fog továbbítani. Beöthy visszaküldte a levelet, Lederer pedig figyelmeztette Kossuthot, hogy levelezésében állapotára és családi ügyekre szorítkozzék (HL Gen. Komm. GPr. 1837: 170.; MARKÓ, 1928. 736.).