189. Kelet nélkül. (1848 október 25. körül.) Az OHB felhívása Trencsén, Árva, Liptó, Szepes, Zólyom, Turócz, Bars, Nyitra és Pozs…
189.
Kelet nélkül. (1848 október 25. körül.)
Az OHB felhívása Trencsén, Árva, Liptó, Szepes, Zólyom, Turócz, Bars, Nyitra és Pozsony megyék lakosaihoz Simunich betörésével kapcsolatban.
Kelet nélkül. (1848 október 25. körül.)
Az OHB felhívása Trencsén, Árva, Liptó, Szepes, Zólyom, Turócz, Bars, Nyitra és Pozsony megyék lakosaihoz Simunich betörésével kapcsolatban.
A mult – pozsonyi – országgyülésen hozott, s a király által szentesített törvényeinkben foglalt édes hazánk szabadsága az uralkodó ausztriai ház némely tagjainak ezért nem tetszik, hogy országunk 300 év előtti jogainál fogva, az ezen idő alatti uralkodóház által történt elnyomatását lerázván, ezentúl ismét úgy, mint 300 év előtt, maga magával rendelkezni akar, s így pénzeit, mellyek Bécsbe hordattak át, s minden számadás nélkül pazaroltattak el, ezentúl maga használni akarja, valamint az ország által kiállított katonaságot, melly idegen országokban saját kárunkra vérzett el, ezennel országunk érdekén kívül használtatni nem engedi, ezek azon fő okok, mellyekért a királyi család a legborzasztóbb tetteket is kész elkövetni, csak hogy édes hazánkon előbbi uralmát megtarthassa, s országunk jövedelmeit saját javára tovább is fordíthassa; ez indította arra, hogy az ország némely földes urait kik a nép javát és boldogságát saját zsebeiknek utána teszik, reá bízták, hogy velök tartva a régi állapotot vissza állítsák, miszerint úgy az ország jövedelmei, ismét Bécsbe, az uralkodó ház zsebébe, mint a jobbágyi jövedelmek, robot és dézsma a földes uraknak vissza adassanak; és így történt, hogy több földes urak az uralkodó ház némely alacsony lelkű tagjaival szövetkezve öszveesküdtek arra, miszerint a törvény által szentesített, édes hazánk szabadságát megsemmisítsék; ezen összeesküvés következései a mostani zavarok, bujtogatások és minden felőli hazánk megtámadtatása. Fölhasználnak szabadságunk ellenségei minden ürügyet, kigondolható hamis ráfogásokat, miszerint a népet föllazíthassák s a nép egymássali czívódasa közben, és annak részökre csábítással a polgári állapotot visszaállítsák, hazánk tót ajkú lakósit azzal lázítják, hogy a magyarok a tótokat nyelvök, nemzetiségökre nézve elnyomni, megsemmisíteni akarják, ami nem más, mint legalávalóbb hazugság, mert a magyar nemzetnek most már az egész országra nézve átalyános szabadsága van, mellyet föntartani kíván, semhogy nemzetiségek elnyomására célozna, és jól tudja, hogy a nyelv nem kenyér, hogy beszélhet egy ország népe bár angyali nyelven, ha neki szabadsága, pénze, ereje nincsen, ha népe mást ural, másnak szánt, veti, arat s még a véres verejtékét munkája kész gyümölcséből is urának adni köteles, beszélhet illy nép bár milly nyelven, az ugyan rajta nem segít, azért kenyere, boldogsága, megelégedése s jómódja soha nem lesz, hanem ínségben, nyomor és fogyatkozásban fog sinlődni; azért a magyar nemzet mást nem óhajt, mint egy olly szabad, független hazát, millyen ezen ország régi időkben volt, és minőnek mindenkorig folyton kellett volna lennie, ha a német császárokból lett magyar királyok koronázásaikhoz letett esküjeiket megtartották volna, de ők azt lelkiisméretlenül megszegték, és Magyarország elnyomására mindent elkövettek; a mult – pozsonyi – országgyülés tehát olly törvényeket hozott, mellyek által az ország régi szabadsága megújult, ezen törvényeket akkor maga a király is elfogadta, s megesküdött, hogy megtartja, ez azonban a körülötte lévő rosszlelkű atyafiai és tanácsosainak nem tetszik, s azért többekkel összve esküdtek a magyar nemzet minden módon megsemmisíteni, s az országot szolgai állapotba tenni; ezen ocsmány zsarnokok fölbéreltek minden rosszlelkű embereket, hogy édes hazánkat megtámadják, pusztítsák, bennünket kiöldössenek, s úgy a szolgaságot még inkább, mint előbb volt, vissza állítsák; illyen fölfogadott ember azon bizonyos Simonyics nevű is, ki nem mint becsületes ellenség, hanem mint alávaló rabló, jelenleg Trencsén megyébe fegyveres erővel betört, ez magát generálisnak mondja, s állítja, hogy ezen megtámadásunkra felsőbb rendelése van, ami ugyan nem más, mint azon alacsony összeesküvésnek kifolyása.
Ugyan azért a honvédelmi bizottmány Trencsén s. a. t. megyék lakosainak ezennel tudtul adja és a haza szent szabadsága nevében parancsolja, hogy ezen embert egyenesen, mint rabló banda főnökét és embereit, mint utonálló rablókat tekintsék, nekik szállást, élelmi szereket, vagy bármi ellátást adni ne merészeljenek, hanem, mint alávaló rablókat pusztítsák, öldössék, és semmivé tegyék, mit hogy annál sikeresebben eszközölhessenek azon megyéknek, hol a rabló banda betört, vagy még csak betörni fog, következő rendeletek adatnak ki.
(Következnek a népfölkelést rendelő intézkedések, végül pedig a rabló főnök fejére 200 pf, s minden egyes rablóra 20 pfnyi díj.)*
Azaz: a kiáltvány innen az okt. 14-i felhívás szövegével folytatódik. (L. 108. sz. alatt, 200. s köv. l.).
Eredeti fogalm. O. Lt. Kossuth-Polizei-Akten 686.
