a) Az igazságügyminisztériumnak, Bakonyi Sándor tábornok ügyéről:
a) Az igazságügyminisztériumnak, Bakonyi Sándor tábornok ügyéről:
Görgey ápr. 13-án elfogta a Debrecenbe küldött Bakonyi tábornokot, a bácskai sereg korábbi parancsnokát.* Kérte: állítsák vésztörvényszék elé, mert 1. cserbenhagyta a magyar ügyet, 2. Pestre ment az ellenséghez, 3.Windischgrätztől nyugdíjat fogadott el.* Kossuth az ügy iratait e sorok kíséretében küldte át az igazságügyinisztériumnak:
Vö. az 53/c. sz. irattal, 100. l.
Görgey levele nincs az iratok közt, a vádpontokat az akta végén ismertetett ügyvédi vélemény sorolja fel.
B. Bakonyi elfogatott de jelenleg szabadsággal elbocsátatott tábornok ügyében tartott vizsgálatnak, a hadügyministérium által felterjesztett eredménye, ide mellékelve avégett tétetik át visszaváróalg a ministériumba, miszerint elitélni sziveskedjék: valljon foroghat-e fenn megnevezett tábornok ellen közvádlói eljárásnak helye? a nyugalmazás körüli intézkedés attól függesztetvén fel.
Ered. fogalm. O. Lt. OHB 1849: 6444.
Ered. tiszt. O. Lt. Igazságügymin. bünt. törvk. oszt. 1849: 1/296.
A tisztázat mellett az igazságügyminisztérium válaszának és a hozzá mellékelt ügyészi véleménynek a fogalmazványa. A vélemény szerint Bakonyi először decemberben, majd jan. 25-én 6–6 heti szabadságot kapott betegsége gyógyítására. Igaz, hogy tovább maradt távol a magyar seregtől, de sem ez a körülmény, sem Görgey vádjának másik két pontja nem tartozik a vésztörvényszék által kijelölt esetek közé s a legkisebb adat sincs arra, hogy Bakonyi tábornok az ellenségnek szolgált, vagy annak érdekében működött volna. Mindezek alapján az volt az igazságügyminszter véleménye, hogy Bakonyi ellen nincs helye közvádi eljárásnak.
