b) Hátirat Kevermes község telepeseinek kérvényére:
b) Hátirat Kevermes község telepeseinek kérvényére:
Kevermes kertészközség telepesei Sina György bárótól 5000 holdat béreltek 1835-től holdanként 7 váltó forintért. Sina báró az 1847-i új szerződésben már 9 ft. 30 krt-t kért holdanként s ezenkívül minden házzal bíró lakostól 3 kocsifuvart ingyen, a többit pedig 2 váltó forintért, továbbá 2 gyalognapszámot ingyen, valamint a 600 hold gabona részes learatását. A község lakói 1849. június 18-án Kossuthhoz fordultak s kérték, intézkedjék, hogy a terhes úrbéri fuvaroktól és a 600 hold learatásának kötelezettségétől megszabaduljanak. Megokolták e kérésüket azzal, hogy már 44 újoncot s legalább 300 előfogatú kocsit adott községük a katonaság számára.
Kossuth a kérvény hátlapjára a következőket írta:
Folyamodóknak értésére adatott, hogy a kertészségek állapotjának a szabadság alapján elintézésével a kormány épen most foglalatoskodik* s július folytában méltányosság szerint a törvényhozás által el lesz intézve.
A képviselőház máj. 3-i ülésén Vukovics igazságügyminiszter – Vlád Alajos képviselő felszólítására válaszolva – bejelentette, hogy »a minisztérium első tanácsülésében … az indítványban megpendített úrbéri viszonyok megszüntetése volt az első kérdés» és ígérte, hogy a törvényjavaslat ebben a tárgyban hamarosan tárgyalásra kerül. (Közlöny, máj. 5.) A jún. 2-i kormánynyilatkozat (l. 458. s köv. l.) pedig azt ígérte meg, hogy »a július elején összeülendő országgyűlés a legelső tárgyak között mindjárt … a nem úrbéri természetű jobbágyviszonyok felszabadítását … fogja elintézni«.
Azonban folyamodók pillanatnyilag arra szoritkozván leginkább kéremükkel, hogy mivel katonákat állitván s szekeres szolgálatjuk a Status által gyakran igénybe vétetvén, ha a földesur 600 holdját betakaritani kénytelenitetnek, magok termésének betakaritását nem birhatják: az igazságügyministeriumot felszóllitom, hogy a nép élelmének tekintetébül valamelly interimalis provisio által, például hogy előbb saját aratásuk betakaritása előtt uri szolgálatra ne hajtathassanak, rajtok a lehetségig könnyiteni sziveskedjék.*
A hátirat keltének helyéül Kossuth Pestet jelölte meg, kétségtelen azonban, hogy a kérvényt Nagyváradon, vagy útközben vette kézhez s csak azért írt Pestet a keltezésben, mivel a kérvényt csak Pestre való visszatérte után szándékozott továbbítani az igazságügyminisztériumhoz.
Kossuth s. k. hátirata O. Lt. Igazságügymin. úrbéri oszt. 1849: 65.
Mellette Vukovics igazságügyminiszter 1849. június 24-én kelt, Csanád megyéhez intézett rendeletének fogalmazványa, melyben a megyét az ügy megvizsgálására s az április 19-én kelt 5194. sz. rendelet* értelmében való intézkedésre utsítja.
L. előbb, 23. sz. alatt, 43. s köv. l.
