Mit tesz a külföld az épitészet körül s mit teszünk mi?
Mit tesz a külföld az épitészet körül s mit teszünk mi?
Nincs, s nem vólt civilizált nemzet a föld hátán, mellynek körében az épitészet nem csak gyakorlatilag felületesen, de tudományilag, elméletileg nem tanitatnék, s nem tanitatott volna. – Az ó világban felállitott csodaszerü épitményeket nem akarom elő sorolni – nem a baylonbelieket, s ezek által fel épitett Ninivét, Babylont, nem az egyptusbelieket s ezeknek csodaszerü guta-halmazatait, nem a hires görögöket s ezeknek anyavárosát Athenet, az e városban sok száz évig virágzó épitészi academiát, – ephesusi Diana pompás templomát – nem a romaiakat, s ezek által épitett nagyszerü Pantheont, Colosseumot, nem azt, hogy bátor e nemzetek a földszinéről mind eltüntek, még is hir nevök áll, és fog állani: mig az általok emelt emlékekben kő kövön álland – tanulmányul szolgálván azok még sok létező nemzeteknek; – vagy nemde igaz, hogy ámbátor Róma nincs többé, mégis éltetője az a jelenleginek mint Militia a nagy épitész buvár állitja.
A közép korban élt müvelt nemzetek sem feledkeztek meg e müvészet ágáról; nemde Görögországban a már omladékba menő felséges réginek romjain keletkezett az uj görög modorú bizanti épitészet? nemde ezek alkoták Velencze nagyszerü anyatemplomát a márkegyházat? – Mit tettek a németek? nemde iszonyu sokat – ezek feltalálói az 796ugy nevezett góth vagy is az ó német épitészetnek* e modorban készült szentegyházak Olasz, Franczía, Angol s némethon minden részeiben láthatók, illyenek Olaszhonban a Theodorik góth fejedelem által készült ravennai, paviai, veronai, nagyszerü paloták, fürdők, vizvezetvények, nyilt szinházak (anphiteater) Franczia földön a parisi, rheimsi, chartresi szent egyházak; – Spanyolországban Granada, Toledo és Sevilla palotái, jóllehet ezen ó német épitészi modor itt a betörő mórok kedveért sok egymásra halmozott diszfaragványnyal felette megterheltetett. – Némethonban továbbá felette sok szép s pompás illy modorú épületek vannak p. o. a strassburgi, cölni, salczburgi, bécsi, oppenheimi nürnbergi főtemplomok. – Róma bukván, körében a szépmüvészet nem tenyészhetett. XI. XII. s következő századokban azonban a pápák hatalma növekedni kezdvén, az épitészet ismét virágzásnak indult, főkép 2-dik Gyula pápa alatt, ki is 1506-ik évben a világhirü Pétertemplomának alapját megvetette, melly roppant mű alkotásán Bramante, Peruzzi, Sangalló, Michael-Angelo és Viynola jeles épitészek remeklének. – És ezeken kivül még mennyit tett a külföld az épitészet ügyében s tesz folytonosan előre haladva, mesterekké saját gyermekeit teszi s képezi, ezen czél elérés végett épitészi tanodákat emelt. – Ennélfogva legnagyobb épitészi fényben áll Franczia, Angol, Bajor, Poroszország, Holland, Belgium és a német herczegségek. Remekebbnél remekebb müveket alkotnak, – nem kimélik Albion fiai nagyszerü Parliamentházuk felépitésére millióikat, valamint a Porosz, Bajor fedelmek is e müvészetágban áldozatra készségükkel kifogyhatlanok.
Göthe a strassburgi főegyház szemléletekor következő szavakra fakadott:
„Da isch an alter deutscher Staedte dieses Gebaeude gegründet und in aechter deutscher Zeit so weit gediehen fand, auch de Nahme des Meisters auf dem bescheidenen Grabsteine gleichfalls vaterlaendischen Klanges und Ursprungs war, so wagte ich die bisher verrufene Benennung gothische Bauart aufgefordert durch den Werth dieses Kunstwerk abzuaendern, und sie als deutsche Baukunst unserer Nation vindiziren.” Göthe tehát német épitészetnek kivánja neveztetni az e modoru épitészetet, – mindazonáltal feltalálói csakugyan Francziák voltak, sőt már egyptusbelieknél is ismeretes volt a csucsboltozat, valamint régi ind emlékeken, p. o. Sommauth templom omladékainál, ugy Euphrat és Tigris mentében nyomai látszatnak a csucs boltozatoknak, s igy valódi eredetüek a legrégibb időkbe tartozik. G. K.
Rövid vázlatba soroljuk el ezek után, hogy mit tettek őseínk s mit teszünk mi ez ügyben. – Őseinket nem vádolhatjuk, mert azoknak majd nem folytonos harczok vérengzései között kellett biztositani a földet utódaiknak. – Tehát ők nagyszerü palotákat nem épithettek, – szünvén azonban a harczok surlódásai – s a keresztény vallásra térvén a nemzet, mindjárt első királyunk sz. István Pannonhegyén egy nagyszerü kolostor épitéséhez, s Sz. Fehérvárott pedig egy roppant anyatemplom alapkövének letevéséhez fogott; – e jó lelkü fejedelem még több szent egyházakat épittetett, – amint ezt a történet-irás bizonyitja, azonban sajnosan esik egy épitész buvárnak, hogy kutatásait s szemléit ez épületek felett meg nem teheti, s ha talán némi nyomokra akadna is, távolról sem lehet azokat a külnemzetek által az ezen időszakban készitett s alapitott müveikhez hasonlitani. Sz. István után még több fejedelmekről következőkép nyilatkozik a történet-tudomány: eltemettetett 797Szegzárdon vagy Váczon stb. a Kolostoregyházba, mellyet épitetett; egyébiránt ezzel meg kell elégedni ez épitész buvárnak, mert ha helyszinére menne, csak igen régi hagyományok után tudhatná meg, hogy a hol jelenleg a vármegyeház áll p. o. Szegzárdon, vagy hol a barátok temploma vagyon p. o. Váczon lehetett a feljelölt templom vagy kolostor.
A vegyes házakból választott fejedelmek közül Mátyás, mint a müvészet nagy barátja kezdett volna valamit tenni e részben, azonban a halál munkás életének véget vetett, s vele a müvészet is majdnem három századra sirba szállott, mig elvégre e napokban phoenixként leveté régi burkát, s egész fenségben készül ragyogni. – Illyen a Pyrker érsek által életbe hivott szép és izlés-teljes egri főtemplom, Hild József épitész álta létesitve, ugyan ezek közé tartozik a Rudnay primás által alapitott s érdemes utódja Kopácsy herczeg primás nagylelküsége által folytonosan épülő esztergami főegyház is. – Tehát hála az égnek volna még is épitészetünk, de szabad legyen kérdenünk, valjon rendén van e az, hogy mi egyre másra csak épitünk, például lesz lánczhidunk, van museumunk, lesznek vasutaink, van ludoviceánk, lesz rendezett folyamunk talán országházunk is? – s több effélék, de kivel fogjuk épitetni? kikkel épittettük? s épitjük ezt mind? Külföldieknek adjuk át, hogy kevés elméleti s gyakorlati tapasztalásukat a mi müveinken tökélyesitsék, előbb rontsanak mig bele okulva kezdenek valamit előmutatni. Nem úgy nem, tehát halljuk: fiainkat képezzük mesterekké, hogyan? Gondoskodjunk épitészi academiáról, de igaziról és ollyanról, melly megfeleljen minden szükség és követelésnek Bajor és Poroszország példájára. Itt legyünk nagylelküek, itt mutassa meg a nemzet egy akarattá öszveforrott erejét, hogy ha akar, tenni is tud, s áldozni kész. – Müvészet csarnokában ne marczongoljon a pártoskodás szelleme, itt küzdeni kell minden félnek az elsőségért, a hallhatalanság borostyányaért. – !!!
Mi pedig, kiket az anya természet hajlammal látott el e szép müvészet mezején müködni, várjunk türelemmel, felsohajtván: jöjön el a te országod épitészi academia.!!!
Glembay Károl.
