Szabadkán.
Szabadkán.
A socialis téren minden egyes ember önmagában s önmagára nézve teljes hatalom, a rokonszenvüek együttmunkálása pedig e hatalom körét nevezetesen tágitja; mert az egyesületi eszmének azon gyönyörü sajátsága van: hogy a kik socialis józan czélokra egyesülnek, hatásukat részvétlen hideg milliók nem akarása sem képes akadályoztatni.
Az egyesületi eszmének lőn nálunk is sikere, mert városunk több lelkes egyedei, főkép az iparegyesületnek a nemzet szivébeni napról napra terjedő gyökerezése óta, – mind szellemi mind anyagi erőnket növelni kivánván, a dolgozó néposztály napi keresvénye fölöslegének gyümölcsözés által pazarlástól takarékosságrai szoktatása, nem különben a vagyonosbaknak jutányos feltételek melletti pénzt kölcsön-kaphatása s a rémületesen terjedő uzsora körmeiből menekülhetése miatt, helybeli körülményinkhez alkalmazott takarékpénztár-alakitást elhatározának. Ennek következtében folyó évi február 17-kén itt Szabadkán a bácsmenyei osztályok küldöttei közbejöttével tarlott közgyülés alkalmakor Zákó István inditványa s Zomborcsevits Ferencz városunk főjegyzője által az inditvány bővebb kifejtése s a takarékpénztáraknak az egész hazára, különösen pedig városunkrai hasznos létét kimutató előadása 1363adása folytán a takarékpénztár felálliíttatása elhatároztatott, és az alapszabályok kidolgozására négy tagból álló választmány,tudósitás terhe alatt közgyülésileg ki is küldetett, ezuttal a jelenvolt követek ez intézetnek keblökben leendő terjesztésére hasonlag felszólitattak. Az emlitett tervező választmány folyó évi május 17-kén tartott takarékpénztári ülésben munkálatát beadván, ez alkalommal a megvitatott alapszabályok csekély módositással helybenhagyattak, ugyan is a kiküldött választmány a részvények számát 200-ra, az egyes részvényt pedig 50 p.ftban határozta meg; azonban az aláirási iv-megnyitáskor reményünket haladólag 400 iratott alá, és igy a felebb emlitett májusi közgyülésben a takarékpénztári egyesület magát alakultnak nyilvánitá, s a részvények számát 400, az egyes részvényt 50 pengő ftban állapitá meg. Minek következtében az egyesület tanácsi pártfogást s általa a nm. m. kir. helytartótanácshozi fölterjesztést kérvén, a részvények fizetését elhatározá. Azonban a városi tanács e tárgyban hozzánk érkezett s felküldött takarékpénztári alapszabályink visszaküldetését magában foglaló helytartótanácsi intézvényt, – mellyben az foglaltatik: hogy miután ő felsége legközelebb kibocsátott rendeleténél fogva, a takarékpénztárak alaptőkéjét 30 ezer, az egyes részvényeket pedig, mellyek egyszerre fizetendők, 100 pengőforintban megállapitottaknak elhatározá, – a társasággal irányzásul közlötte, az egyesület az intézvényt folyó évi september 13-án tartott gyülésében azon módositással fogadta el, hogy a részvények egyszerrei lefizetésétől, – tekintve városunk mostani rosz termését s a kereskedésnek árnyékával is alig biró helyzetünket, – minket fölmenteni s az egyes részvények három izbeni lefizetését megengedni kegyeskedjék. Továbbá van szerencsém itt megérinteni: hogy folyó évi julius 19-kén tartott ülés alkalmakor Spelletich Bódog elnök által inditványozott s az iparegyesület felvirágoztatására czélzó fiók-iparműtárnak 100 pengőftos biztositéki részvények általi felállitása egyhangulag elfogadtatván, annak megbirálására négy tagu választvány küldetett ki. Ezen terv-birálásra megbizottak e részben készült észrevteleit be nem adták ugyan még, azonban czélszerű lesz nyomosb megvitathatás végett ezek alapvázlatát megismértetni következőkben:
Az iparműtár egy vagy több olly kereskedő által lesz felállitandó, kik elegendő vagyonbeli biztositást nyujtani képesek. 2) Ezen aláirás folytán keletkező szerződé a váltótörvényszéknél, ugyszinte a helybeli hatóságnál kellő biztosítás végett bejegyzendő. 3) Az iparműtárban létező minden áru az egyesület tulajdonához tartozván, egyedül azok eladása illetendi a vállalkozót, ki mind az eladásról mind a bevételtől hetenkint a megbizottnak számot adni s az áruktól bejött készpénzt egy e végre készitendő s három külön kulcscsal ellátandó pénztárba letenni tartozzék. 4) A vállalkozó, valamint a neki átadott minden árura, ugyszinte a pénztárba tett pénzre nézve is felelős, véletlen szerencsétlenségi esetben is (?). 5) Jóllehet a vállalkozó kereskedőnek elegendő biztositékkal szükség ellátva lennie, mindazáltal hitel-szilárditás végett alulirtak biztositéki részvényeket irnak alá, minden egyes részvényt 100 ezüst frttal számitva. 6) Az iparműtár-kinyithatásra legalább 100 részvény-aláirás szükséges. 7) A részvényesek az aláirt öszveget készpénzben csak azon esetre fizetendik, ha a vállalkozó kereskedő, mi nem remélhető, eleget tenni nem volna 1364képes, ez esetre azonban alávetik magukat az 1836: 20 t. cz. által kijelölt szóbeli biráskodásnak. 8) Valamint egy részről a részvényeseknek az imént kijelölt eseten kivül semmi kötelességük, ugy más részről semmi előjogaik nem leendenek. 9) A vállalkozó kereskedő a megbizott egyedek által meghatározandó és száztól tiznél többre nem mehető eladási árt önmaga élvezendi, ugy: hogy a volt-haszonbért évenkint előre lefizetni, a fölszerelést maga költségin megtenni s a portékák hozatala, fentartása, eladása s ebből jött pénz-szerteküldés költségit önmaga viselni tartozik. 10) Az iparműtárba elfogadtatik bárminemü hazai gyártvány, s az illető gyártóknak az általuk meghatározandó árt eladás után vagy megküldi, vagy ha el nem kelnének természetben tériti vissza. 11) A vállalkozó kereskedő, a gyártók által kijelölt s ehhez megbizandó választmány által adott kamaton kivül a vevőktől smmi más dijt nem követelhet; de az árut sem drágábban, sem olcsóbban nem adhatja el.
Milodanovics István.
