Kénégeny mint orvosi műtéteknél használt szer.
Kénégeny mint orvosi műtéteknél használt szer.
Több londoni lap, nevezetesen a „Medical Rewiew” is hirdet egy Amerikából behozott, és Angolországban már többször sikerrel alkalmazott módot, melly szerint sebészi műtételeket, – nagyokat ugy mint kicsinyeket – fájdalom nélkül végezhetni. Itt nincs a betegnek magneticus elaltatásáról szó, hanem az a kénégenynek egy sajátságos készületteli 214belélegeztetése által, olly érzéketlen állapotba tétetik, hogy a műtétet, – már akár csak foghuzás, akár valamely tag levágása, vagy valamelly fekély kiirtása stb. legyen, – mint valamelly kellemes álom megy végbe. A „Times” igy tudósit e módnak alkalmazásáról a bristoli kórházban jan. 2. „Egy fiatal, mintegy hároméves daganat miatt kényszerül bal lábszárának térden fölüli elvágatására magát elszánni, és a kórházi főorvosnak Dr. Fairbrothernak tanácsára a müveglő sebész Landsdown ur megkisérte a kénégenyt. Miután a beteg ezen égenyt másfél első perczig szivta magába, eszméletlenül, magán kivül lőn, s a sebész a vágást megtevé. 2–3 első percz mulva ismét alkalmazá Fairbother dr. ur a gőzt, mialatt ujjait a beteg üterére tevé; s annak lélegzésére figyelt. Az égeny-gőzzel bort is szivárogtattak be neki, öntudat nélküli állapota 15 első perczig tartott; mig a tagnak testtőli elválasztása csak egy perczig. Műtétel alatt a beteg arczvonási legkisebb fájdalomérzést sem árultak el, s ő mozdulatlan maradt. A műtétel után pedig tökéletesen nyugodtan ébredt föl, s kinyilatkoztatá, hogy semmi fájdalmat sem érzett, sem a bőr átmetszése, sema csont elfűrészelése, sem a véredények elkötésekor, mellyek közül nehányat az izmoktól elválasztani kellett. A beteg e műtétel óta jobban aludt, mint tiz éjjel az előtt, s könnyen gyógyul. A „Times” egy hosszabb igazoló tudósitást közöl az ismeretes bristoli vegyész Herepath williámtól, ki a műtételnél jelen volt. Ő nem kételkedik, hogy legélecs (Wonne-Gas) beszivása ugyanazon eredménnyel bir, mint a kénégeny.
A kénégennyel azóta Europa több részében tétettek kisérletek, és mind kedvező eredménynyel. Legujabban a Pesti Hirlap 828-dik számában dr. Kovács Sebestény Endre ur jelentése szerint egyetemünk sebészi tanára a kitünő tudományú és szorgalmú Balassa által f. hó 8. igen számos, díszes és válogatott közönség előtt, egy rögtönzött készülettel, teljes ovatossággal, először egészséges egyéneken tétettek kisérletek, mellyekre vetekedve ajánlák magukat a fiatal orvosok. Négy egyénen történt a próba.
Az első dr. K…-r, (ki háromszor vetette magát a kisérlet alá.)
1) 2’ és 40” perczig sziván be a gőzt, 1’ és 45” perczig bódultság 1’ és 45” perczig eszméletlen állapotba tétetett.
2) Ugyanazon egyén a másodszori kisérletnél 4’ perczig szivá be a gőzt, 2’ percz alatt bódulni kezdett, – s szinte két perczig teljesen érzéketlen állapotban volt.
3) F. sebész 1’ és 40” perczig légzé be a gőzt, 48” percz mulva bódulni kezdett, s 48” perczig teljesen érzéketlen lett.
4) H…-nál 4’ és 40” perczig alkalmaztatott a készület, 1’ percz mulva kezdődött a kábulás, az érzéketlenség tartott 1’ és 4” perczig.
5) Ismét dr. K…-r 3’ és 50” perczig szivta be a gőzt, 1’ percz mulva kábulni kezdett, tökéletes érzéketlen maradt 1’ és 45” perczig.
A magukban tapasztalt tüneményekről ekképen nyilatkoztak: Eleinte a belégzett gőz a tüdőkben csekély égetést és mellszorulást okoz, melly később megszűnik. A fejben csakhamar teliség és melegség érzete fejlik ki, mellyel fülzúgás párosul. A körül levők kellemes lebegő képekként tünnek fel a szem előtt, miglen egészen elenyésznek, s helyüket 215ábrándos, csaknem mindenkinél más képek vagy álmok foglalják el. A külérzés teljesen megszűnik, a test könnyűnek, lebegőnek tetszik; a hallás legtovább marad fen, melly azonban határozatlan. Az erőszakos behatásokat épen nem érzik. A felébredést az öntudat homályos érzete előzi meg, de az olly hiányos, hogy sem nem szólhatnak, sem nem látnak, s határozatlanul hallanak. Azon érzés kellemetességét, mellyben voltak, kifejezhetetlennek és leirhatatlannak mondák mind a négyen.
A B. P. H. szerént f. hó 9-én dr. Schöpf a gyermekkórház igazgató főorvos ur egy 4 éves gyermeken vitt véghez sikeres fájdalmatlan műtételt. E 4 éves fiúcska, ki nagy fájdalmakkal járó hosszadalmas czombizbetegségben és sántaságban szenvedett, s eddigi ápolás alatt minden enyhébb szerek alkalmazása daczára kinzó bajának semmi javulását sem lehetett tapasztalni, minélfogva az e betegségben leghathatósb eszközt az izzó vasat kelle alkalmázni. A fiu, miután a kénégeny által – a szükséges enyelgő előkészités után – f. hó 8-án 2 1 első perczig tartó eszméletlen érzéketlenségbe tétetett, másnap számos orvosnövendék és pesti tekintélyesb gyakorló orvos jelenlétében a kis fiu a műtő asztalon 2 1 első perczig tartó kénégenygőz belehelése után, tökéletes eszméletlen érzéketlenségbe esett, s ez alatt a fehér-izzó-vassal bántalmas czombize fölött egy 1 1/2” hosszu, 3/4” széles, és 1/3” mély seb égettetett Schöpf igazgató főorvos ur által, a nélkül, hogy ezen legélénkebb fájdalmú műtétel alatt a fiu a fájdalomnak legkisebb jelét is adta volna. 3 1’ perczig tartó érzéketlen álomból a fiu rögtön fölébredvén szokatlan környezetétől kissé visszaijedve párnájába huzódott, de a vele történtekről mitsem sejdített; később ágyába vitetett, hol szokatlan élénk csacsogása közben a történt műtét után 6 1 első perczczel minden fájdalom nélkül álmélkodással vegyes örömünket még inkább nagyobbitotta, s a betegsége által okozott fájdalmakról is szinte megfeledkezett. – Hány érzékeny anya fájdalmai háritahtók el egyszersmind majd ezen segédeszköz által. – Gyermekeknél mindenesetre nagyobb vigyázatot s ügyességet igényel ez üdvös segédszer alkalmazása; de épen ezeknél vajmi üdvösnek tünik föl a fájdalom elháritása! –
És honnan való ez üdvös találmány? onnan az emberiség hazájából, Északamerikából. És kinek köszönhetjük e találmányt, melly angyalként fájdalmat szüntet? dr. Jackson és Mortonnak.
T.
