Éljenek a tatai műiparosok! Tata. Nyárhó 12. A tatai mesteremberek lehetőleg iparkodnak készitményeiket jó karba állitani. Ezek közt méltán kitünő helyet érdemel a szorgalmas Hamar Dániel kalapgyártó, ki a t. cz. vevők igényeit a legcsinosb készitményekkel elégiti ki, ugy annyira, hogy a versenyt akármellyik belföldi kalapgyárossal bátran kiállja. Tanusitják ezt azon vásárok, hova járni szokott. Ez előtt Karczagnak és üzértársainak számára is dolgozott, – melly csinos készitményeket ezen kereskedő urak az akkori iparüzlet viszonyaihoz képest bécsi, párisi stb. stb., hirhedt divatokul árulgattak a külföld készitményei után rajongó kábult magyar világnak. Most azonban azzal felhagyott, maga járja a komáromi, fejérvári, esztergomi, pápai, győri stb. nagyobb vásárokat. Halljuk, hogy most szabadalmat akar egy még nagyobbszerű gyár alapitására, mellyben még szebb, még izletesb kalapokat akar gyártani számunkra. A napokban készült el kalapboltja, melly nemcsak a maga lakásának, de az egész városnak diszére válandott, ha nyiltabb helyen leendett szerencsés azt megnyitni. Pesten a váczi-utczai boltok sorában kivétel nélkül megállhat, pedig mennyit kellett küzdenie bizonyos akadályukkal, mig ennyire vihette! – Bőröket Axmann Mihály unokája szinte nagyban készitett, nagyapja eléggé megalapitott hirét nem csonkitó. – Öltöny-kelméket Veiner, Trebiczky Ferencz 932és fia csinálnak, a mennyire szellemi és anyagi tehetségök hozza magával, kieiégitőn. Csakhogy biz ezeknél még is észrevehető a hiány, gyártmányuk nem bir elég concret minőségével a jó posztóknak, a szakolczai, gácsi posztókat azonban ha erélyesen iparkodnak kevés idő alatt utólérhetik. – Fischer M. A. edényei a fényüzés nélküli gazdaszszonyok konyha-butorzataul megjárják, de magasabb igényt, kielégitők is hozatnak létre műhelyében. Most készitett egy nagyobb műhelyt Továroson. Vannak boltjai Pesten. Malmaink szép lisztet készitenek, mellyeket Esztergomban, Győrben, Komáromban, Budán a legnagyobb sikerrel árulnak. Épitészet, kőfaragás, ruha-készités, füszer-kereskedés, apróbb kézi mesterségek, mind találnak városunkban több jó s dicséretes képviselőkre. – Nem tenne hibás lépést a tatai nemes közönség, ha a műipar viszonyához képest egy kisszerü – vagy a millyen telnék – iparműkiállitást rendezne, más városokban létezők módjára, hiszem, hogy a nemes gróf is nagy előmozditója lenne e vállalatnak. Ennek aztán az a haszna lenne – miről egyébiránt szólni felesleges, hogy a tengődő mesteremberek élesztetnének a munkásságra, nekünk pedig itt helyben megteremtenék vágyaink tárgyait stb. Védegyletünk e vidéki elnöke is teend ebben lépéseket. – Niertit Vilmos legjobb sörélesztőt készit, minek jóságát a budaiak hetenkint élvezik, mert minden héten kétszer küldi számukra. – Ha isten éltet s ez encyclopedicus lap elvei ellen nem vétek, jövőre szinte közlök nehány sort iparvilágunk mibenlétéről. Üdv és béke velünk!
Az ó-budai hajógyár. E hajógyár s az ezzel összekötött gépműhely a mult évben inkább mint valaha el volt foglalva, s dolgozatinak részint mennyisége, részint jeles minőségével tanusitotta, hogy a gyárigazgató Masjon ur s a hajó-épitőmester Pretious ur feladataik megoldására tökéletesen képesek, s magokat buzgalom és sikerteljesen szentelék a társaság szolgálatának. Épitetett ez évben, azaz 1846-ki apr. hónaptul egész 1847-diki martius végeig (1845-ben 6 gőzös 800 lóerővel), öszvesen 1050 lóerővel tíz gőzös u. m.:
| az utazó és árugőzös Széchenyi | 80 lóerőre |
| az utazó és árugőzös Nádor | 150 lóerőre |
| az utazó és árugőzös Ferdinánd | 150 lóerőre |
| az utazó és árugőzös Zrinyi | 80 lóerőre |
| az utazó és árugőzös Minerva | 60 lóerőre |
| a személyszállitó Neptun | 42 lóerőre |
| a személyszállitó Hunyad | 50 lóerőre |
| a vontató hajó Magyar | 200 lóerőre |
| a vontató hajó Sámson | 200 lóerőre |
| az utazó és árugőzős Kisfaludy | 40 lóerőre |
Ezek közül Zrinyi, Minerva s Neptun átépitett, azaz uj testtel ellátott, – a többi pedig egészen uj hajó. Széchenyi, Nádor, Zrinyi, Magyar, Minerva, Neptun és Hunyad gőzösök már működésben vannak, s derék járásukkal a hajóépitőmester s gyárelőljáróság jelességét hirdetik. Kisfaludy gőzös a balatontavi gőzhajózás számára épült, aztán szélyelszedve Füredre vitetett s ott ujabban összeillesztetett.
Elkészült továbbá 23 vas áruhajó, t. i. a 40–60 számu hajók, mindenike 1200–4000 mázsányi hordásképességgel, 2 áramszáddal a Balaton számára, mind a két 93311 és 12. számu sertéshajó Orsova számára rendelt, II. és III. számu utazóhajók, 8 vas kőszénnaszád, 5 és 12. sz. a. mindenike 2500 m. hordásképességgel, egy uj vasnaszád gyárhasználatra, s egy vas álló-hajó az orsovai állomáshoz, öszvesen 48 uj hajótest vasból, minélfogva egyremásra hetenkint egy hajó épült. Azonkivül létesült 8 csőszerü üst Minerva, Neptun, Zrinyi, Pest, Fridrik, Erős és Szeged gőzösök számára, 13 rakodási hidhajók 11 hajóval, aztán a megkivántató számu csolnakok, sajkák és viskók.
Iskolaügy Bolgárországban. Grigorovitsch orosz tudós jelentése szerint minden bolgár helységben vannak nemzeti iskolák, a Duna vidékén van 25, Thraciában 16, Macedoniában 9, mellyek közül tizben a felsőbb tudományok tanitatnak. Bizony, bizony, ha nem vigyázunk, a dunai tartományok feljül fordulnak az anyaországon.
Egy szép vonás IX. Pius jelleméből. Egy gazdag romai nemes egyik fiát átalános örökösévé akará tenni, de csak azon föltétel alatt, hogy az örökség fele részét az egyháznak adja; a két testvér azonban megegyezett, hogy bármint végrendelkezik is atyjok, ők egyenlően osztoznak. Ezen felindulva az atya, titkon végrendeletet tett, mellyben fiainak csak igen kis öszveget hagyott, többi összes vagyonát azon papnak hagyván, ki azon napon, melylyen érte gyászmise fog tartatni, legelső tartand misét ugyan azon egyházban. Ezen végrendelet törvényes személynél tétetett le. Ez a végrendelkező halála után a végrendeletet feltörvén, s különös tartalmán megütközvén a pápához vitte. IX. Pius késő estve értesült a végrendelet tartalmáról; mivel azonban a gyászmisének már másnap kellett tartatni, még hajnal előtt azon egyházba sietett, magának az ajtót felnyittatá, s elvégezte az első misét, mielőtt az egyházba még egy más pap lépett volna. Ekkép a meghalálozott főörökösévé levén, az egész örökséget azonnal a két fiunak engedte át.
Gyakorló orvos Francziaországban van 20,000, ezek közül 12,000 okleveles; a többi sebész, borbély, pancsoló, kuruzsoló. Évenkint mintegy 290 orvosnövendék tesz vizsgálatot.
Gőzfördő a lengyeli erdőben. Apponyi József gr. a lengyeli erdőben (Tolnamegyében) gőzfördőt épitetett, mellyben jobbágyai és a a környékbeli betegek ingyen-fördőt s orvosi ápolást kapnak! –
Nyers gyári anyagok bevitele Angol és Francziaországba. A „Moniteur industriel” az ottani vámlajstromok után a négyfő gyáranyagnak, millyen gyapot, gyapju, selyem, kender és len, Angol és Francziaországba feldolgozásra bevitt mennyiségét áttekintőleg közli. 1843-tól 1846-ig középszámot véve bevitt Anglia saját belföldi fogyasztására 2,772,010 mázsa gyapotot, Francziaország 598;830 m., Anglia gyapjut 290,240 m., Francziaország 208,120., selymet Anglia 28,600 m., Francziaország 13650 m. (Francziaországban a kellék legnagyobb része saját belselyem tenyésztéséből került ki). Végre Angolország bevitt 1,177,800 mázsa kendert és lent, Francziaország 155,810 m. E szerint tehát a gyapot-bevitel Angolországban 4 és 1/2-szer nagyobb volt mint Francziaországban a gyapju bevitel felével nagyobb, a selyembevitel még egyszer annyi, a len- és kenderbevitel pedig 7-szer sőt 8-szor is nagyobb volt.
934Nápoly és német vámszövetség közötti kereskedelmi szerződés. Sicilia hivatalos lapja szerint Nápoly és a németvámszövetség közt januar 27-kén megköttetett a kereskedelmi szerződés, és május 21-kén megerősitetett; mellynél fogva Nápoly a német vámszövetséget mindazon kedvezményekben részesiti, mellyek ekkorig csak az angol, franczia és austriai kereskedésnek szolgáltak előnyül. A szerződés 11-dik czikke szerint a vámszövetség termékeinek 10 percent engedményeztetik, hahogy a szövetség-tartománybeli vagy nápolyi hajókon szállitatnak. Ez ellenében a vámszövetség a nápolyi olaj vámdiját 20 pct szállitja le, s a porosz kormány által 1822ben kivetett vitorlaadót a porosz kikötőkben az egyenesen Nápolyból evező hajókra nézve elengedi. Ekként a német vámszövetség meglehetős olcsón nyeré el e kereskedelmi kedvezményt. Az már most a kérdés: fog-e e szerződésnek következtében kiterjedtebb kereskedelmi közlekedés a szövetség és Nápoly közt keletkezni? Nápolynak nagy a kézmüvekbeli kelléke; saját ipara bárha magos vámok s kiváltságok által mindenkép gyámolitatik, népessége életmódjának s éghajlatának következtében emelkedni nem akar. A vámszövetség posztó, harisnya és vászonczikkeire nézve a 10 pct vámcsökkentés által mindenesetre nyerni fog, bár ha különösen más czikkekre nézve az ott megelőzött angol és franczia versenynyel nehéz leend küzdeni. –
Központi egyesület ipar, kereskedés és mesterség ügyében. Az iparos erők központositására, s átalában az iparnak, kereskedésnek és mesterségeknek fölvirágoztatására Németországban Stuttgartban egy társaság alakult, melly feladatául tevé a német gyártmányokat és készitményeket, főkép gépszerkezeteket s műszereket, valamint az uj találmányokat megbirálni, s azok felvásárlását s eladását eszközölni. E czélra egy választmány neveztetett ki, melly az egyes tárgyakat megbirálja, s valódiságának biztositékaul megbélyegezvén egész Németorországban szétküldi közvetitő gyanánt lépvén fel az eladó és vevő közt; az elsőt azon kedvezményben részesitvén, hogy termékeinek keletet szerez, mellyet ekkorig sem költségekkel, sem kiváltságokkal, utazások és hirlapok által nem szerezhetett; az utolsót pedig a legujabb és legjobbnak talált készitményekkel látja el, mi mellett nemcsak azok valódiságáról kezeskedik, hanem egyszersmind gyakorlati hasznavehetőségökre főtekintettel van. – Az egylet központi irodája Stuttgartban van, ügynökei által Németország minden részével; közlekedésben áll, – hat hét alatt minden a biráló választmány által helyben hagyott tárgy, az egész országban megismertetik, s minden eladó s feltaláló ez idő alatt már kapja a megrendeléseket. – Ekként a német gyáros, iparos vagy feltaláló nem kénytelen többé külföldinek felajánlani müvét, ki meghagyja ugyan dicsőségét, de találmányának hasznát ő szedi. E központi egyesület utat és módot nyujt ekként a német iparüzőnek, mind anyagi gyarapodására, mind nemzete dicsőségének emelésére.
A szepesi takarékpénztár. A szepesi takarékpénztárnak 300 részvénye van, mellyek ugyan 100 pft-ról adattak ki, de eddig csak fele fizettetett be a névértéknek; kelete eddig csak annyiban van a részvényeknek, hogy már több izben 65 pftton is kérettek, de nincs a ki eladni kivánná.
935Mult évi apr. 1-től, midőn az üzlet kezdetett, december végeig, tehát 9 hónap alatt az összves bevétel tett:
| a kiadás pedig | 99861 ft. 32 kr pp. |
| kölcsönöztetett ingóságokra | 19015 ft 16 kr pp. |
| kölcsönöztetett fekvő vagyonra | 8506 ft – kr pp. |
| kölcsönöztetett váltókra | 53896 ft 20 kr pp. |
| visszafizettetett ingóságok után | 12554 ft 4 kr pp. |
| fekvő vagyon után | 225 ft – kr pp. |
| váltók után | 37672 ft – 22 kr pp. |
| A mult évi tiszta jövedelem tett | 691 ft 21 kr pp. |
Erdő-ügy a franczia követkamarában. Egy követ szóba hozta a koronai erdők állapotát, miket a civilista használ. Állitá hogy a korona pusztitja ez erdőket mivel, számitása szerint, 60–75 millió franknyi értékünél több fát vágatott, mint a restauratiokori igazgatás. A financzminister azt válaszolta erre, mikint a koronai erdők a német módszer szerint használtatnak, annyi vágásokra osztatván, mennyi évet a fák kora számlál, s évenkint csak egy vágás döntetvén le, miszerint a régi kezdetre csak akkor térhetni vissza, midőn a vágások mindnyáján végig ment a fejsze. Azután a korona 1832–1847 között 6219 hectárt ültetett be. – De e fölvilágositások nem nyugtatták meg a gondoskodókat. Kérdésbe tevék: valjon a haszonszedés jogán nem tul ment e a civilista, s nem a tulajdont magát támadta-e meg? Adatok hozattak ugyan is fel, hogy a minister által előadott uj módszer a rendes vágások mellett rendkivülieket is megenged magának. Azon követ, ki ez ügyet szóba hozta, föntartotta magának, hogy a koronai erdőkből helytelenül kivábott fák értékének megtéritése iránt inditványt tehessen. – Mennyi erdő-birtokos ellenében kellene nálunk is illy szigoru ellenőr!?
Ujabb mód a rezet a maga érczeiből kiszabaditani. – Ez abban áll, hogy elébb a kéntartalmu érczeket rézéleggé változtatván egy bizonyos menynyiség kovafölddel elegyitve felolvasztatnak, hogy t. i. kövéleggé váljanak, ezen fürdőből már most beállitott vasrudak által könnyen lecsapolhatni a rezet.
Villám-vezető rudak. Bécsben jelenleg a villámháritóknál vasrudak helyett sárga rézsodronyt használnak. Ez következő előnynyel bir: 1) Könnyen készithetők és kezelhetők s azért olcsóbbak. 2) Nem élegesednek meg olly könnyen mint a vasrudak. 3) Villámvezetési belbecsöket folytonosan megtartják.
A horgonysodrony hajthatóvá tétele. A horgonysodrony, melly mint tudva van igen érdes, tehát könnyen törik, csak ritkán használható érczszövetekre. Hajthatóvá lesz az által, ha a használat vagy alkalmazás előtt egész a viz forrpontjaig meghevitetik.
Hamburgnak is van szulinai félelme. – Az Elbe torkolata, mint Dunánk szulinai kiömlése is, zátonyosodik, ugy annyira, miszerint nagyobb hajók már csak bajjal juthatnak a hamburgi kikötőhez. – És Hamburgnak is van az Elbénél jóakarója, mint nekünk van Szulinánál. A zátony tisztitását itt az orosz hanyagolja el, amott a dán ellenzi. – Hanem egy különbség van e két hasonlat mellett köztünk s Hamburg között. Mi tán nem is gondolunk Szulinára s veszedelmeire, mig Hamburg érzeni kezdi, hogy e 936baj tételének gyökerét támadja meg. Adja isten, hogy ha már a bajban hasonlók helyzetünk: éberségre sem különböznénk a bajtárstul.
Páris budgetje. Párisnak rendes bevétele évenkint fölmegy 46 1/2 millió frankra. Hanem 10 év óta kiadásai is egyre növekednek. Rendes bevételeivel nem győzi födözni ezeket. Ezért most 25,000,000 frankot készül kölcsön fölvenni azon czélra, hogy a népnek munkát adhasson.
