Vegyes közlemények.
Vegyes közlemények.
A mienket mimagunk, ne pedig mások. Az amerikai sajtó nagyon buzog a mellett, hogy az atlanti és csendes tengereket az északamerikai statusok egyesitsék. Nagy kereskedelmi szükségnek ismerik el, hogy kivált a szövetséges statusoknak rövid utjok legyen a csendes oceánba. Ez ut meg is lesz és minél előbb. De kivánatos az is, hogy Amerika kereskedésének e legjelentőbb kapuja ne legyen europai ellenőrség alatt. Bizonyára, ugy mondanak, ha az amerikaiaknak jutna eszökbe a suezi földszoroson utat nyitni hajóiknak, ugy az europai hatalmak az egekig ható lármát csinálnának Amerikának merészsége fölött. Kereken kimondanák: maradjunk mi amerikaiak a mi oldalunkon. De hát nekünk nincs-e jogunk ugyan igy szólani az europaiakhoz? A washingtoni cabinetnek e pillanatban módjában van számunkra a Tehuantepec földszorosán körösztüli utnak jogát biztositani, és sulyosan fogna a nemzet itélete a hanyag szolgákra nehezedni, ha ez előnyt elszalasztanák. Ez ut legjobban fogna bennünket a mexicói háboru költségeiért kárpótolni. – Közöljük az önállóság, az öncselekvés e fölhivását, mert nekünk magyarokul is igen illenék már, nehány nemzetiebb, országosabb vállalatok körül minmagunkra támaszkodni, minmagunknak a hasznokat biztositani. Lám a Dunagőzhajózás, a dunai hid, – a középponti vasut legtöbbnyire idegenek kezében vannak, s ha mi elevenebb forgalmat idéznek elő, gyümölcseit idegenek viszik ki a hazából. Majd meglássuk, a magyar dunagőzhajózás, a Vukovár-fiumei vasut lesznek e képesek benünket ugy lelkesiteni, hogy a legközelebbi utókornak iszonyu itélete ránk ne sulyosodjék!?
